2025.08.27. (szerda)

Jubileumi park emléktábla

Jubileumi park emléktábla

Dátum:

Művészeti értéket nem nagyon hordoz ez a négy évtizedes, egyik sarkán jó pár esztendeje törött emléktábla. A rajta látható információk sem adnak pontos eligazítást elhelyezésének okairól, ám sejthető, hogy miért is került a Kun Béla körúti házak mögé.

Művészeti értéket nem nagyon hordoz ez a négy évtizedes, egyik sarkán jó pár esztendeje törött emléktábla. A rajta látható információk sem adnak pontos eligazítást elhelyezésének okairól, ám sejthető, hogy miért is került a Kun Béla körúti házak mögé.

A Jubileumi parkot, mint közterületet hiába keressük egykori és mai szolnoki térképeken. A nagyjából a Móra Ferenc út és a Szolnok Ispán – leánykori nevén Kun Béla – körutak közé, a tízemeletes házak árnyékába zárt teret, azt hiszem, csak akarták elnevezni, aztán nem lett belőle semmi. Talán azért, mert alig egy évvel később megszületett a Jubileum tér, az új állomás előtt, így zavaró lett volna, ha ugyanilyen nevű parkunk is van. Ám a park születésére emlékeztető táblát legalább egy évvel korábban kihelyezték, és biztos vicces lett volna elbontani, így inkább a helyén maradt. A mai napig.

A beton talapzatra szerelt, és valamilyen oknál fogva nyolc darab farönk ölelésébe helyezett táblát a Szolnok Ispán körúti szalagházak közötti, a Zagyva parti artézi kúthoz vivő átjárónál, az épületek mögött találjuk. Az egyre nehezebben olvasható felirat szerint a park 1974-ben épült „Szolnok város felszabadulásának 30 éves, fennállásának 900 éves évfordulója tiszteletére”. Azt pedig csak mi tehetjük hozzá, hogy nagyjából akkor, amikor a város első panel tízemeletesekből álló lakótelepét átadták. Ami egyébként egyik fontos eleme volt a város fennállásának jubileumához kötődő, akkor már legalább tíz éve tartó, de a hetvenes évek közepén csúcspontjához érő városépítésnek.

Ez az elfelejtett emléktábla még egy fontos információt hordoz – szerintem a sorok között. A szöveg ugyanis úgy folytatódik, hogy „Jászberény, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Szolnok, Törökszentmiklós, Túrkeve városok, Jászberényi, Kunszentmártoni, Szolnoki, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi járások társadalmi összefogásával”. Azaz a parkot valószínűleg társadalmi munkában, vagy a felsorolt települések és járások „önkéntes” pénzügyi segítségével valósította meg a tábla állíttatója, azaz „Szolnok Város Tanácsa”. Ami nem volt egyedi megoldás. Szolnokon is találunk még ezen kívül olyan táblákat, amelyek a szocializmusra jellemző társadalmi összefogásokról, brigádok felajánlásairól és társadalmi munkákról tudósítanak. Amik nélkül a megkerülhetetlen és erőltetett lakásépítések környéke soha sem lehetett volna komfortos. Parkok, játszóterek, óvodák és még ki tudja, mi minden köszönhető Szolnokon (is) az ilyen összefogásoknak.

Éppen ezért lenne érdemes erre a táblára is egy kicsit jobban vigyázni. Ugyanis aminek emléket állít, az a város modern kori történetének egy fontos és letagadhatatlan mozzanata. A mai Szolnok ugyanis az 1960-as, 70-es években született, elképesztő mennyiségű állami forrás, és talán soha fel nem mért társadalmi munka eredményeként.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A miniszterelnökünk szobra

Az eredeti elpusztulása után közel hetven évvel állították fel Szapáry Gyula egészalakos szobrát Szolnokon. A nem pontosan az eredeti helyre került műalkotás Simon Ferenc és Pogány Gábor Benő munkája, így nemcsak utca, díj, de két köztéri alkotás is emlékeztet a városban a néhai miniszterelnökre.

Az első ipari formatervező emléke

A Kossuth tér és a Táncsics út sarkán bő fél évszázada díszíti a "lordok háza" nyugati homlokzatát Dózsa Farkas András valószínűleg "Tudomány és művészet" című alkotása. Elhelyezéséről, leleplezéséről szinte semmit se lehet tudni, pedig alkotója a hazai ipari formatervezés úttörője.

Tisza Antal mellszobra

Minden bizonnyal kevesen tudnák megmondani elsőre, hogy hol is áll Tisza Antal mellszobra. Azt hiszem, a szobor nem a megmintázott személy miatt, hanem az alkotó révén érdemelne több figyelmet, hiszen Petri Lajos műveit a mai napig keresik a gyűjtők.

Húsz éve még állt

A Szentháromság téren, körülbelül a Mária utca torkolatával szemben, nagyjából a mai a Cserkészház bejárata előtt húsz évvel ezelőtt még biztosan állt Kamotsay István különleges alkotása. A talán 1974-ben felállított "rozsdaszobor" az elmúlt két évtizedben tűnt el nyomtalanul.