2025.08.27. (szerda)

Kézcsókok az iskolával

Kézcsókok az iskolával

Dátum:

Éppen két évvel ezelőtt már adtam közre egy képeslapot a Templom utcai Polgári leányiskoláról, ami lényegében ugyanebből a szögből mutatja az épületet. A mostani anziksz azonban legalább két évtizeddel korábban, valamikor 1922 körül született.

Éppen két évvel ezelőtt már adtam közre egy képeslapot a Templom utcai Polgári leányiskoláról, ami lényegében ugyanebből a szögből mutatja az épületet. A mostani anziksz azonban legalább két évtizeddel korábban, valamikor 1922 körül született.

Ezt a lassan százéves képeslapot nem az 1914-ben épült Polgári leányiskola, később Koltói Anna, még később Belvárosi, jelenleg Szegő Gábor Általános Iskola épülete miatt vettem meg, hanem a bal alsó sarokban látható, ma Tisza moziként működő épület okán. A már említett, legalább húsz évvel fiatalabb, a blogSzolnokon 2013. november 10-én, Iskola a háború határán címmel bemutatott képeslapon ugyanis a fák miatt nem látszik ez az épület. Így például nem tudtam eddig, hogy a nagytemplom felé is ablakai nyíltak, ráadásul az ablakok felett és a saroknál is díszítések voltak a földszintes házon.

A Polgári leányiskola egyébként húsz év alatt nem sokat változott, azaz nagyjából ugyanúgy nézett ki 1922-ben és 1942-ben is. Ugyanúgy áll a mára eltűnt kerítés az épület előtt, ami az utcán játszadozó gyerekek alapján legalább másfél-két méter magas lehetett. Ami igazán meglepő a mai járdaszint ismeretében. Ahogy azon is mindig el tudok csodálkozni, hogy az építéskor a főhomlokzatra került, és még húsz év múlva is ott látható címer pótlására az elmúlt negyedszázadban nem került sor.

A lapot egyébként Kérdő Iduskának küldték Szolnokról 1922-ben, amikor még másfél koronába került a bélyeg. A nagyságos úrleánynak titulált hölgy a postázás idején a fővárosi Kútvölgyi úti szanatóriumban gyógyulhatott, hiszen a kiolvashatatlan aláírások oda címezve küldték a számtalan kézcsókjukat. Hogy véletlenül vagy szándékosan választották-e a küldők a fővárosi Vasúti Levelezőlapárusítás gondozásában megjelent lapot, azt persze nem tudhatom, de szívesen tippelek arra, hogy a címzett és az aláírók is a képen látható intézmény növendékei lehettek anno. Ami, ha így volt, akkor igazán szép gesztus lehetett a tanulásból sokáig kieső iskolatársnőnek a kedves iskola fotóját elküldeni. Főleg, ha már megörökítették, ami ugye Szolnokon – eddigi ismereteim szerint – a múlt század első negyedében csak a két új építésű polgári iskolával fordult elő.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Amikor még vízi út volt a Tisza

Ez a kép nemcsak azért különleges, mert ilyennek már soha többé nem láthatjuk a Tisza-partot, hanem mert felvillant egy olyan időszakot is, amikor még valódi vízi út lehetett a Tisza. A tehervagonok meg majdnem a belvárosi nagytemplomig jártak.

Békebeli hangulat háborúban

Ezt az éppen száz évvel ezelőtt kiadott képeslapot csak 1917-ben küldték Szolnokról Besztercebányára, ám biztosak lehetünk abban, hogy a felhasznált fotó legalább nyolc évvel korábban készült. Ami Sárikát talán nem zavarta, és nem is érdekelte, hiszen kilencen küldték neki az anzikszot.

Amiért nem kár

Amint a várak ereje sem a falakban, úgy a színházaké sem az épületekben van. A legendás szolnoki színház 1990-ig ebben a megerőszakolt gnómban működött.

Megtalált épület

Erről a húszas évekből származó színes képeslapról sokáig azt hittem, hogy a gépiparit ábrázolja. Valószínűleg a háttérben látható víztorony tévesztett meg. Az igazság kiderítésében további képeslapok voltak a segítségemre.