2025.08.27. (szerda)

Legendákból tények

Legendákból tények

Dátum:

Tényleg akartak villamost építeni Szolnokon? Meddig működött a Tiszaligetben az úttörő vasút? Merre járt az első szolnoki busz? Legendák, amelyek tényekké válnak a Szikszai Mihály szerkesztésében 2005-ben megjelent Jász-Nagykun-Szolnok megye közlekedéstörténete című könyvet forgatva.

Korábban is hallottam már a megyei levéltárnak erről a könyvéről, de csak a mostani Ünnepi Könyvhéten volt szerencsém először kézbe és mindjárt meg is venni a kötetet. Nem mondom, hogy azóta minden betűjét elolvastam, mivel Szikszai Mihály elképesztően jó munkáját nem lehet az elejétől a végéig olvasni. Ez a könyv ugyanis olyan, mint az a gyümölcsös tál, amiből először a legjobb falatokat vesszük ki, mert nem bírjuk megállni, hogy ne nyúljunk értük. Oda-vissza lapozgattam, csemegéztem és örömömben csettintgettem. Miközben legendák és mendemondák váltak tényekké.

Évekkel ezelőtt mesélte valaki, hogy állítólag Szolnokon is akartak villamost építeni, de valamiért nem lett belőle semmi. Hittem is meg nem is a történetet, de úgy voltam vele, ha Szombathelyen létezhetett egykor villamos, akkor akár nálunk is felmerülhetett egy ilyen ötlet.

Mint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár kiadásában 2005-ben megjelent kötetből tudható, a GANZ 1911. január 21-én kért engedélyt a szolnoki villamosvasút építésére a kereskedelemügyi minisztertől. Az elképzelés szerint az egyvágányú, normál nyomtávú vonal a MÁV pályaudvartól a Baross utcán át a Kossuth tér és a Gorove (ma Kossuth) út érintésével, a Zagyva hídon keresztül haladva a mai Verseghy úton érte volna el az Alcsi őrházat, azaz a város másik vasútállomását. Hogy a mából nézve nagyszerűnek tekinthető tervből miért nem lett semmi, ugyancsak kiderül a tanulmányokat, forrásokat és első osztályú jegyzeteket tartalmazó kötetből. Talán nem meglepő, hogy alig három hónappal később, a korabeli városi képviselőtestület a saját hasonló ötletére hivatkozva, illetve a helyi vállalkozók előnybe részesítése érdekében kérte a minisztert, hogy ne támogassa az ötletet.

Valamikor 2010-ben írtam először a Tiszaligeti Úttörő Vasútról, jelezve, hogy építésének és megszűnésének története is ismeretlen előttem. Akkor még nem tudtam, hogy a válasz alapjai Szikszai Mihály tanulmányában, illetve a források között megtalálható. Ma már innen tudom, hogy a tiszaligeti kisvasút építését már 1962-ben elhatározták, ám az csak 1966. szeptember 24-én, a Tiszaligeti Napok alkalmából nyílt meg. Sajnos, nem sokáig működhetett, hiszen az 1970. májusi hatalmas árvízkor a Tiszaligetet védő gát alatt átszivárgó víz alámosta a gát tövében futó vasúti töltést. Így szűk négy év működés után a vasutat leállították, és bár tervezték az áthelyezését, ez sajnos később sem történt meg.

Azt hiszem, az önkényesen kiragadott két történetnél sikeresebbnek tekinthető a szolnoki helyi járatú buszok indításának és működtetésének emléke. Ma már e nagyszerű könyv révén azt is tudom, hogy idén ünnepelhettük volna az első szolnoki busz indításának 90. évfordulóját, amit anno Horváth László és Lehoczky Mihály működtetett a vasútállomás és a megyeháza között.

Szikszai Mihály várostörténeti szempontból megkerülhetetlen kötete természetesen nemcsak Szolnokkal foglalkozik. Mivel azonban a megye közlekedésének középpontjában mégiscsak a város áll, minden mondata hasznos és érdekes. Szerencsésnek érzem magam, hogy az Ünnepi Könyvhéten, a múzeum udvarán tartott „könyvvásáron”, a levéltár pultján megláttam ezt a kötetet (is), ami jelenleg az egyik kedvenc olvasmányom.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Tisztítókúra

Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas filmjének premier előtti vetítésével a Tisza moziban is megkezdődött a 3. Magyar Filmhét. A Testről és lélekről szolnoki díszbemutatóját március 4-én rendezik, ahol a főszereplőnő mellett a rendezővel is találkozhatunk. Különös alkotás, kár lenne kihagyni.

Szolnoki Sztálin és Czinege

A szolnoki Sztálin-szobor ötlete nem legenda. Ha kisebbet álmodnak, akkor ma a Megyeháza és a Szigligeti utca között tér nyúlik a Tiszáig, ahol 1956-ban ugyanúgy ledöntik Dzsugasvilit, mint Budapesten. A Kommunista kiskirályok című kötet azonban nemcsak erről szól és nem ezért fontos.

Örökre a mi telünk is

Tudjuk pontosan, hogy Szolnokról és környékéről hány embert hurcoltak 1944-45-ben "egy kis" kényszermunkára a Szovjetunióba? Vagy hány szolnoki katonából lett hosszú évekre kizsákmányolt hadifogoly? És hányan térhettek haza? Ezért is fontos a szolnoki Szász Attila új filmje.

Fontos regény Szolnokkal

Az Egy piaci nap természetesen nem azért fontos, mert ez az a magyar irodalmi alkotás, amelyben a legtöbbször írják le Szolnok nevét. Bár azzal sincs baj, ha annyira elvakult lokálpatrióták vagyunk, hogy emiatt vesszük kézbe, és így szembesülünk a háború utáni évek borzalmaival.