Sz. Béla: Én úgy emlékszem gyerekkoromból, hogy a szobor az épületben volt, szemben a bejárattal, de lehet, hogy tévedek.

Sz. Emőke: Nekem is rémlik valami ilyesmi. Látom magam előtt, de nem tudom biztosan, hogy hol.

PGB: Én is emlékszem rá, hogy bent volt.

Sz. Béla: A bejárattal szemben lerekesztettek egy kartonozó, beteg irányító helyiséget, akkor rakhatták ki. A kartonozót az épület felújításakor megszüntették. Egyébként egyáltalán nem értem, miért tilos kimenni az udvarra.

K. Aliz: A szoborhoz nekem is keserű emlékem fűződik. Egy szép nyári napon kimerészkedtem az udvarra, hogy közelebbről körbejárjam az alkotást. Azonnal lecsapott rám egy biztonsági őr, azzal a feddő mondattal, hogy „ide ám nem lehet kijönni csak úgy”. Biztosítottam, hogy nem teszek kárt a szoborban, csak meg szeretném nézni „ember közelben”. Egyébként az a véleményem, hogy köztéren lenne a helye, nem eldugva, főleg nem reménytelenül megközelíthetetlen helyen.

Sz. Béla: Szerintem is közterületen lenne a helye, ahol bárki láthatja. Már csak azért is érdekes lenne, mert nem túl sok szobor került rá bankjegyre, és ebből egy Szolnokon van.

B. Ferenc: Igen. Bent volt, pontosan a bejárattal szemben. Most meg az udvaron. Hogy miért nem szabad kimenni, rejtély.