2025.08.27. (szerda)

Még állt a szép híd

Még állt a szép híd

Dátum:

Bízom benne, hogy a blogSzolnok olvasóinak a hely megjelölése nélkül is egyértelmű, hol készült ez a képeslappá lett felvétel. Aminek az igazi érdekessége egyrészt a háború előtti tiszai strand megörökítése, másrészt, hogy amikor ezt a lapot postára adták, a szép szolnoki híd már nem létezett.

Bízom benne, hogy a blogSzolnok olvasóinak a hely megjelölése nélkül is egyértelmű, hol készült ez a képeslappá lett felvétel. Aminek az igazi érdekessége egyrészt a háború előtti tiszai strand megörökítése, másrészt, hogy amikor ezt a lapot postára adták, a szép szolnoki híd már nem létezett.

Számomra kincset érnek azok a képeslapok, amelyeknek nemcsak a fotós oldaluk mesél. A most bemutatott anziksz esetében például nagyon érdekes, hogy a felhasznált fotó még a Magyar Királyság idején készült, de a belőle nyomtatott képeslapot már a (második) Magyar Köztársaságban adták postára. Mivel a lap kiadója a Monostory utóda Kalántay cég, talán nem tévedek abban sem, ha azt mondom, maga a kiadvány még a háború befejezése előtt készült, de bő évvel a fegyvernyugvás után is forgalomban volt. Avagy nem nagyon volt még új anziksz a piacon. Így 1946. augusztus 22-én csak egy háború előtti lapon tudta Margit és Anna „szívélyes üdvözletét” küldeni Gazdik Mária úrleánynak. Pontosan három héttel a forint bevezetése után, immár 40 filléres bélyeget ragasztva a képes levelezőlapra.

Kérdés, a lapot feladó hölgyek nem tudták vagy nem volt számukra fontos, hogy az általuk postára adott képen megörökített szolnoki Tisza-híd az anziksz írásakor már nem létezett. Simán előfordulhatott, hogy ők csak egy szolnoki képeslapot akartak postázni, és nem érdekelte őket, mi van rajta. Vagy az is lehet, nem is jártak a Tisza parton, így fel sem tűnhetett nekik, hogy a fotón látható híd már nincs meg. De azt is elképzelhetőnek tartom, hogy jártak a folyóparton, csak éppen annyira nem figyelték meg az 1946 nyarán már ott lévő másik hidat, ami egyébként ugyanazokon a pilléreken állt, mint az elődje, ráadásul a rácsos szerkezete is kicsi hasonlított a korábbiéra. Mindenesetre rögzítsük, az 1911-ben átadott, és ennek a felvételnek a középpontjában lévő „szép Tisza-hidat” 1944 kora őszén robbantották fel, ideiglenesnek szánt utódját pedig 1946 nyarán adták át.

Aki az ezen a képen látható hídról tudja, hogy az a kettővel ezelőtti, szolnoki belvárosi Tisza-híd, az azt is be tudja azonosítani, honnan is dolgozhatott a korabeli fotós. Természetesen a Tisza-szálló dísztornyából. Ezért kerültek a fotó bal alsó sarkába az épület kéményei. Amik alatt a Verseghy parkot, a régi padokat, és a még az első ültetésű fákat láthatjuk. Kicsit jobban megnézve ezt az egyébként nem túl jó minőségű és nyomású képet, a sétányt is kivehetjük a második világos út mellett. A mellvéden túl pedig az ártérből látszik valamennyi.

Őszintén megmondom, hogy ezt a lapot nem a fentiek miatt vásároltam meg, hanem mert a Tisza-híd Szanda felőli pillére mögött gyönyörűen látszik az egykori városi, folyami strand helye a vízre eresztett stéggel, amit egy másik képeslap kapcsán tavaly augusztusban mutattam be. (http://www.blogszolnok.hu/album_tiszai_strand_90_eve_szolnoknal) Akkor kicsit bizonytalan voltam ennek a strandnak a helyét illetően, de ez a fotó egyértelművé teszi azt. Illetve jól illusztrálja, hogy a háború előtt milyen élet volt a Tisza-parton, hiszen a híd pillérétől lefelé, a Móricz-ligetnél is elegyengetett partot és stéget láthatunk.

És, ha nem volna elegendő ennyi érdekesség, akkor vessünk még egy pillantást a kép bal szélén magasodó kéményre is! A városi villanytelephez tartozhatott, ami a fotózás pillanatában persze már nem helyben termelte az energiát, ám a kémény még a helyén volt.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Reklám a Nemzeti tűzfalán

Böske és Józsi között némi, vízbefojtás ígéretét is belengető differencia támadt 1911 áprilisában, aminek szerencsénkre egy olyan szolnoki képeslapon maradt nyoma, ami a város feltörekvő papírkereskedőjének, és első ?reklámgurujának?, a Szapáry utcai Nemzeti Szálloda tűzfalára ?festett? hirdetését is megörökítette. Meg egy rakás téglát és néhány konflist.

A szocialista nagyváros

Az ehhez a képeslaphoz használt fotó 1975 és 1984 között bármikor készülhetett. A növények méretei alapján azonban inkább a hetvenes évek közepére, második felére tippelném a fotózás pillanatát. Amikor sorra jelentek meg felvételek - képeslapokon is - Szolnokról, mint fejlődő, szocialista nagyvárosról.

Anziksz a német megszállás idejéből

E Szolnokon vásárolt képeslapot Budapestről küldte Szegedre az ismeretlen Sándor 1944. május 19-én. A képeken és a szövegben nyoma sincs a háborúnak, pedig addigra már megszállták az országot a németek, Szolnokon is gettóba zárták a zsidókat, és közeledtek az oroszok.

Szolnokról Zentára 1899 közepén

Vajon milyen kép élhetett Szolnokról a 19. század utolsó évében, a szintén a Tisza partján fekvő Zenta lakóiban? És ezen a képen változtatott-e mondjuk a "nagyságos Subritzky (?) Gizike úrleány" részére küldött képeslapon látható szolnoki fotó? Törvényszéki palota, villanytrafó, járda.