Ezen a felvételen még a Dr. Csanádi György körutat látjuk. A felvétel egészen biztos, hogy 1978 után készült, hiszen már feltűnik a „piros iskola”, távolban pedig a Szolnok ABC felirata is látszik. A bal szélen látható kerítés alapján azt gondolom, a felvétel 1980-nál későbbi sem lehet.
Szolnok egyik fiatal utcáját mutatja ez a magánalbumból előkerült színes felvétel, amit Dombi Gábor építész bocsájtott rendelkezésemre. A fotózás pillanatában maximum 5 éves lehetett a Dr. Csanádi körút illetve az a lámpás kereszteződés, ami a felvétel előterében látható. Ez a ma is nagy forgalmú csomópont ugyanis a 4-es főút szolnoki átkelési szakaszának rekonstrukciójával jött létre, ami 1973 őszén – a Kolozsvári, akkor Barátságnak nevezett felüljáró – átadása után kezdődött, a teljes József Attila, Baross (Beloiannisz) és Kossuth utcát, illetve a Kossuth teret érintette, egészen a Hatvanas ABC-ig. Abban a bő másfél évben nemcsak a közműveket cserélték ki, de kiszélesítették az utat, ami a Hild tér környékén több épület lebontását követelte. Ez a kereszteződés persze akkor is megszületett volna, ha a 4-es főutat nem a belvároson vezetik át, hanem a B-variáció szerint a Csanádi (Nagy Imre), Mátyás király, Szántó, Kun Béla (Szolnok ispán) körút vonalon csatlakozik a Tisza-hídra.
A Dr. Csanádi György (1905-1974) közlekedéspolitikusról elnevezett közterületet persze a B-variáció esetén is ki kellett volna alakítani, hiszen a körút helyén a Sas, a Család, a Könyök és a Jósika utca kertjei, házai voltak a hetvenes évekig. A vasútállomás rekonstrukciójával párhuzamosan indult el a Jubileumi tér környékének építése, amivel – szerintem – Szolnok egy önálló lakótelepe jött létre sok ezer lakással, üzletekkel és közintézményekkel. Nem véletlen, hogy a projekt egyik záró momentumaként a sokáig Dr. Csanádi körútinak nevezett „piros iskola” is elkészült 1978-ban, hiszen a környék gyerekeinek a régi Bajcsy és a fiatalabb Mátyás király úti iskola már nem volt elég. Vessenek meg érte, de a magam részéről meghagytam volna a körút és az iskola eredeti nevét is, ugyanis Dr. Csanádi György nem véresszájú komcsi volt, hanem ízig-vérig közlekedési szakember, akinek MÁV vezérigazgatósága és többszörös közlekedési minisztersége idején jött létre, a halála után pár hónappal róla elnevezet körút és környéke.
Szolnok fiatal városrészének építése tulajdonképpen 1956 januárjában kezdődött, amikor először nekifogtak a vasútállomás rekonstrukciójának. Ez ugyan a forradalom miatt elakadt, ám a hatvanas évek elején a sínek és a rendezőpályaudvar korszerűsítése újraindult, hogy aztán 1970 körül a Jubileumi tér és környéke is tíz éven át szülessen. Először a 2-es posta készült el, majd a vasútállomás, aztán a Jubileumi emlékmű és 1976 áprilisában az ezen a képen is látható 24 emeletesbe is beköltözhettek. Majd következtek a teret körbe vevő tízemeletesek és az Y-ház a toronyház tövében. A Csomóponti Művelődési Ház és a mellette lévő üzletsor 1977-re lett teljesen kész, 1978 januárjában átadták a Szolnok ABC-t (felirata már ezen a fotón is ott van) és a „piros iskolát”, legutoljára pedig a Bajcsy felé eső ötemeletesek készültek el.
Elnevezése – József Attila úti lakótelep – miatt akár külön egységnek is tekinthetnénk a felvétel jobb oldalán látható nyolcemeletest és „testvéreit”, bár a magam részéről a jó tíz évvel idősebb Bálvány utcai házakat is a Jubileumi tér környékéhez sorolnám. A József Attila úti nyolcemeletesek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy ezek a házak – a Kun Béla körúti tízemeletesekkel együtt – Szolnok első paneljai, és eredetileg ezek is két szinttel magasabbak letek volna. Csakhogy 1973-74 fordulóján olyan komolyan süllyedni kezdtek az elkészült szintek, hogy le kellett állítani az építkezést, és az újratervezés után végül úgy döntöttek, a nyolcadik emeletnél megállnak. Ezért is merül fel bennem a kérdés, hogy a fotó bal oldalán futó ötszintesek helyére miért nem magasabb lakóházakat építettek. Bár lehet, hogy a kép készítése környékén – amikor ezeknek a MESZÖV házaknak az utolsó darabjait még építették – már teljesen más szempontok érvényesültek, mint a környék kitalálásakor és tervezésekor 10, 15 évvel vagy éppen negyedszázaddal korábban.
