2026.01.15. (csütörtök)

Navigálás 1927-ben

Navigálás 1927-ben

Dátum:

Ha valaki nyolcvan-kilencven évvel ezelőtt megérkezett Szolnokra, és valamilyen oknál fogva úgy döntött, hogy szeretné felfedezni ennek a rendezett tanácsú városnak a környékét, mondjuk azt a Központi járást, aminek a székhelye is volt, akkor nagy eséllyel egy ilyen térképpel vághatott neki az útnak.

Mai szemmel nézve azonban Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye 1927 decemberében rögzített térképe nagy segítséget nem nyújthatott az utazáshoz. Azonban ne felejtsük el, hogy az előző évszázad elején, amikor alig ötvenéves múltra tekintett vissza a nagytömegű, közhasználatú térképek gyártása, egy ilyen nyomtatvány is hatalmas segítség lehetett egy idegennek. Mert például rögzítette a legfontosabb főutakat és vasúti vonalakat, amelyek az elmúlt szűk száz évben sem sokat változtak. Hacsak azt nem tekintjük jelentős módosulásnak, hogy e térképen még külön jelölték az állami – ilyen a vármegyében csak a jelenlegi 4-es volt – és a megyei – mint például a Szolnokot érintő mai 442-es és 32-es – fenntartású utakat.

Amennyiben jó szeme volt a korabeli utazónak, e térképen azt is felfedezhette, hogy Szolnokon gőzhajóállomás üzemel, ahonnan akár Tiszavárkonyba, Vezsenybe vagy Tiszakürtre is tovább utazhatott hajóval. Számomra meglepő, hogy a Tiszán fölfelé sehol nem jelöl gőzhajóállomást a térkép, amit se a folyó túlzott kanyargós voltával, se a partján fekvő települések méretével nem tudok magyarázni. Főleg, hogy tudtommal egészen a hatvanas évek végéig volt hajóközlekedés a másik irányba is.

Mindenesetre ez a térkép legalább abban segített, hogy egy-egy települést merre is keressen az utazó. (Mondom, abban a korban vagyunk, amikor még nem létezett semmiféle navigációs rendszer és kereső, hanem az emberek a saját tudásukra támaszkodva, ilyen nyomtatványok segítségével tájékozódtak.) Mert, ha például Kisszandára vagy Nagyszandára kellett mennie az utazónak, akkor be tudta lőni, hogy azok még a rendezett tanácsú Szolnok város határában találhatók, egyik az élő, másik az akkor már Holt-Tisza mellett, de mindenképpen a Tisza bal partján. Viszont, ha Palotásszentiván vagy Malomszeg volt az úti célja, akkor Szolnok határán belül, de nagyjából észak felé kellett indulnia. És miközben a Czakó István által átdolgozott térképet nézegette, talán elgondolkodhatott azon is, hogy a megye hat rendezett tanácsú városa közül miért éppen a megyeszékhely határa a legkisebb. (Ha pedig netán Rákócziújfalura kellett volna mennie, akkor vagy becsapták, vagy időcsapdába került.)

Képzeletben ma bolyongva ezen a térképen, feltűnik néhány apró változás a megye harminc évvel korábbi, Posner Károly Lajos és fia gondozásában megjelent, 1894-es nyomtatványához képest. Például, hogy a korábbi nyolc rendezett tanácsú városból 1927-re hat maradt, mert Kunhegyes és Kunszentmárton elvesztette ezt a jogállását. Ugyanakkor az 1894-es öt járás helyett ekkor már hat volt a megyében, ami leginkább Szolnokot érintette, hiszen az addigi Jászsági Alsó járás déli részéből létrehozták a megyeszékhely környékét lefedő Központi járást. Olyan érdekességekkel, mint például Szajol e járáshoz tartozásával, holott a települést csak a Törökszentmiklósról irányított Tiszai Közép járáson keresztül lehetett megközelíteni. Vagy Tiszavárkony és Vezseny ide tartozásával, ami meg vagy hajóval, vagy komppal, vagy az akkor még a szomszédos Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegyéhez tartozó Tószegen keresztül volt megközelíthető. És akkor azt a kérdést még nem is feszegettük, hogy hová lett 122 négyzetkilométernyi terület a megyéből 1927-re.

Mindez persze nem több mint régi, érdekes nyomtatványok nézegetése. Amit kilencven év múlva nem biztos, hogy meg lehet majd így tenni mai, 2016-os térképekkel, hiszen a digitális korban lenyomatok alig maradnak, mert minden aktualizálható, azaz felülírható.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

20 taxi, 7 mentő, 114 lift

Hetven éve egy szolnoki kulákot 6 hónapra ítéltek izgatásért. Tíz évvel később a taxihiány a téma, fél évszázada pedig Szolnok 114 liftjének a karbantartása. Szemezgetés régi lapokból.

Csúszó és megvalósuló álmok

Ígérgetni 70 éve is tudtak, aztán volt, ami évtizedekkel később valósult meg, vagy soha. A korabeli napilapok Szolnokról sem csak a sikereket őrizik, például az egykori novemberekből.

Kossuth téri fordulópontok

Még csak 131 éve nevezik Kossuth térnek, Szolnok főterének azonban legalább ugyanilyen hosszú előtörténete is van. Keletkezése homályos, múltjának fordulópontjai viszont elmesélhetők.

Szolnok 900 (24.): Matrica, jelvény, tálka

A Szolnok első írásos említésének 900 éves évfordulója köré szervezett jubileumi eseményekről senki sem távozhatott üres kézzel. Ha más nem, egy matrica került a megjavított autójára.