Összehasonlításunkban a megyeszékhelyek parkolási rendszereit vetettük egybe a szolgáltatást végző cégek honlapjain közzétett információk alapján. Ezekből nemcsak az tűnik ki, hogy 90 és 440 forint közötti árakon parkolhatunk a megyeszékhelyek különböző körzeteiben, de az is, hogy Szolnok kivételével mindenütt városi cég szedi a díjakat. Továbbá számtalan olyan ötletet is találtunk, amelyek arra utalnak, hogy néhány városban valóban szolgáltatni, olykor kiszolgálni, és nem feltétlenül adó módjára díjat behajtani szeretnének.

Az állás ára

Az interneten közzétett adatok alapján úgy tűnik, hogy a megyeszékhelyek közül a legdrágábban Szegeden parkolhatunk, ahol a kiemelt övezetben 440 forintot kell fizetni egy óráért. A legolcsóbb város ebből a szempontból Kaposvár, ahol csupán 240 forint az első kategóriás parkolók tarifája. Éppen annyi, mint a képzeletbeli dobogóról éppen csak lecsúszó Kecskemét harmadik övezetének díja.

Szolnok (320 Ft) ebben az összehasonlításban csak az ötödik helyen áll, hiszen Szeged mellett Debrecen (420 Ft), Győr (400), és Kecskemét (340) is többet kér az első kategóriás parkolóhelyekért. Ha viszont a harmadik zóna lenne az összehasonlítási alapunk, akkor már ezüstérmesek lehetnénk, hiszen a szolnoki 180 forintnál csak Kecskeméten kérnek többet a legolcsóbb helyekért.

Szeged kivételével ma már mindenütt parkolóórás módszert alkalmaznak, Szekszárd és Kaposvár kivételével három tarifakörzet működik, és nincs olyan megyeszékhely, ahol ne lehetne mobiltelefonnal fizetni. A parkolók működtetését azonban csak végzi Szolnokon nem városi cég.

A díjbeszedő

Szolnokon 2001 júniusában vezették be a jelenleg működő, egységes parkolási rendszert. Korábban a forgalmas parkolókat vállalkozók bérelték, akik jegyszedőket alkalmazva próbálták kitermelni a költségeiket és a hasznukat. Emiatt azonban az ezredfordulón a város utcáinak többségében még ingyen lehetett parkolni.

A város közgyűlése 2001-ben döntött a parkoló övezetek kialakításáról, az egységes, automatás fizetési mód bevezetéséről, egyben a díjköteles helyek kiterjesztéséről. A tarifák és kedvezmények meghatározása azóta is a közgyűlés hatásköre. A rendszer kiépítésével – ami elsősorban a több mint száz darab parkolóóra felállítását jelentette – és üzemeltetésével az akkori városvezetés Rethman Recycling Szolnok, azaz a mai Remondis Szolnok Zrt. jogelődjét bízta meg.

A Rethman/Remondis 1995-ben jelent meg Szolnokon, néhány hónappal magyar cégének létrehozását követően. Az 1934-ben alapított családi vállalkozás a privatizáció révén szerzett tulajdonrészt a Szolkom Rt-ben, és vált a város kommunális szolgáltatójává. A Remondis csoport – a cég honlapja szerint – a világ 21 országában van jelen, többek között Kínában Tajvanon, Indiában és Ausztráliában is működnek érdekeltségei. Magyarországon is több városban szolgáltat, így Budapest és Szolnok mellett Gyomaendrődön, Kunszentmártonban, Szécsényben, Dabason, Vácon, Oroszlányban, Sümegen, Tapolcán és Tiszafüreden. Viszont Szolnok az egyetlen olyan város, ahol parkolási üzletágat is működtet, és ilyen formán 127 automatával 4100 fizetős parkolóhely díjának a beszedésére jogosult.

A többi megyeszékhelyen – Tatabánya és Salgótarján adatai nem állnak rendelkezésünkre – városi cégek szedik a parkolási díjat. Kecskeméten például a Piac és Városigazgatóság, Békéscsabán a helyi Vagyonkezelő Zrt., Debrecenben az ottani közlekedési vállalat, Nyíregyházán a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft., Egerben a Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt., Székesfehérváron a Városgondnokság. Az egyes cégek honlapjai alapján arra a lehet következtetni, hogy több városi közszolgáltatási feladatot végezve az egyik hasznából finanszírozzák egy másik veszteségét. Így valószínű, hogy a parkolásból keletkező haszon – hiszen ez egy alapvetően nyereséges üzletág – áttételesen azoknál marad, akik többségében fizetik.

Arra vonatkozóan nem végeztünk vizsgálatot, hogy milyen összefüggés van a kedvezményes parkolási díjak és az üzemeltetők között, viszont néhány szimpatikus megoldásra bukkantunk.

Szimpatikusak

Nem egységes a megyeszékhelyek gyakorlata a céges autók bérletével kapcsolatban. Szolnok mellett például Debrecen, Szombathely és Veszprém is azon az állásponton van, hogy a jogi személy tulajdonában lévő autók bérletéért többet kell fizetni. A mérték általában 25-33%-os felárat jelent, igaz Miskolc bizonyos körzetekben a dupláját kéri az ilyen autók működtetőitől. Hogy miért, az persze nehezen magyarázható, hiszen a magasabb árért nem kap több szolgáltatást a céges autó és tulajdonosa, ráadásul az automatáknál váltott jegyek árában sincs különbség. Talán nem túlzás azt mondani, hogy ez egy szimpla sarc, amivel például Nyíregyháza, Székesfehérvár, Pécs, Eger és Kaposvár nem is él.

Nyíregyháza és Miskolc kapcsán érdemes egy pozitívumra felhívni a figyelmet. Ezekben a városokban ugyanis váltható úgynevezett intézményi parkoló bérlet, amit az iskolák környékén használhatnak a szülők, az ára pedig egy évre egyetlen napijegy ára. Akivel fordult már elő, hogy a gyereke nem jött ki a suliból a megbeszélt időre, be kellett érte menni, és kiderült, hogy nincs meg a tornazsák, vagy szembe jött az osztályfőnök, az tudja értékelni az ilyen szolgáltatás jelentőségét. Főleg, ha az hatodik percben már ott virított a zacskó a szélvédőjén.

Ugyancsak szimpatikus a veszprémiek kezdeményezése, akik a lakossági bérletek árából a Veszprém Kártyával rendelkező helyieknek további kedvezményt adnak. Amiben valljuk be, van némi logika, hiszen a helyben élők használják a legtöbbet a parkolókat, és a városnak fizetett súlyadójuk révén, autójuk miatt egyébként is hozzájárulnak már a település költségvetéséhez.

Győrből is lenne mit átvenni, hiszen a Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. olyan bérleteket is árusít, amelyek nincsenek rendszámhoz kötve. Tehát, ha egy cégnek több autója van, de azok általában vagy a telephelyen állnak vagy más települések útjait róják, nem kell mindre bérletet venni. De egy családon belül is jól jöhet az egymás között átadható bérlet, főleg, ha a család a fizető övezeten kívül laki, vagy azon belül, de a saját házánál van parkolója. Nem biztos, hogy ettől kevesebb lette bérletes bevétel, ráadásul ne felejtsük el, hogy a bérletek megváltásával hónapokig vagy egy évig hitelezünk a szolgáltatónak.

Persze a jó ötletek bevezetése nemcsak az aktuális városvezetésen múlhat, hiszen az évekkel korábban megkötött, és akár még évekig érvényes koncessziós szerződések megköthetik a döntéshozók kezét. Főleg, ha a tárgyalóasztal túloldalán egy olyan cég ül, aki teljesen érthető módon nem jótékonykodni, hanem nyugat-európai szinten is érzékelhető profitot szeretne.