2025.08.27. (szerda)

Sok húsvét a Tisza partján

Sok húsvét a Tisza partján

Dátum:

Lassan háromszáz éve tarthatnak húsvéti szertartásokat a szolnoki Tisza part közelében, a Belvárosi Nagytemplom több évtizeden át épülő falai között. Bő százhúsz éve a képeslapoknak köszönhetően a Szolnoktól távol élők is láthatták, milyen a város legnagyobb temploma. Három kép.

Lassan háromszáz éve tarthatnak húsvéti szertartásokat a szolnoki Tisza part közelében, a Belvárosi Nagytemplom több évtizeden át épülő falai között. Bő százhúsz éve a képeslapoknak köszönhetően a Szolnoktól távol élők is láthatták, milyen a város legnagyobb temploma. Három kép.

A sorban a legrégebbi képeslap Divald Károly munkája, amely még a XIX. században jelent meg Budapesten. Sajnos nem tudjuk, hogy a még hosszúcímzéses – tehát a hátlapját üzenetekre nem használható – képeslaphoz idősebb vagy ifjabb Divald Károly fotóját használták-e. Ugyanis, ha az előbbijét, akkor a Templom utcában készült képnek már 1897 előtt el kellett készülnie, hiszen a mester az év novemberében hunyt el. Mivel az itt bemutatott és tulajdonomban lévő anzikszot 1899. május 18-án küldték Szolnokról egy pesti úrleánynak, nemcsak a Belvárosi Nagytemplomot csodálhatjuk meg rajta, hanem felfedezhetjük annak a „parknak” a kerítését is, ahol egykor a Szomorú krisztus szobor állt, illetve ahová nagyjából a fotózás után másfél évtizeddel a Szegő Gábor Általános Iskolát építették. Az biztos, hogy a fotó csak 1896 után készülhetett, hiszen már villanypózna is látható a képen, a macskaköves út és a kialakított járda mellett. Sőt, a bonyolult villanypózna alapján inkább azt mondanám, a felhasznált fotó ifjabb Divald Károly munkája lehet, aki két testvérével együtt továbbvitte édesapja hivatását.

A második (a címlaphoz is használt) képeslap szintén szolnoki kiadású, Roth Dezső könyv- és papírkereskedő jelentette meg még az első világháború előtt. Maga a kép ismerős lehet, hiszen a mai Mészáros Lőrinc utca felől készített felvétel fekete-fehérben is megjelent, sőt ebből a szögből több kép is született a templomról. Ezeknek köszönhetően pedig azt is megállapíthatjuk, hogy az utcában van néhány ház, amelyek nemcsak az első világháború előtt épültek, de ma is állnak. Lásd a jobb oldali épületeket! És sirasd a bal oldalit, aminek a helyén ma már csak egy üres telek van! E képeslap érdekessége maga a színezés, ami a fotózás és a nyomtatás között készült kézzel. Roth Dezsőnek nagyon tetszhetett ez a stílus, hiszen a Verseghy gimnáziumról és a Baross utcai fiúi iskoláról is adott ki hasonló képeslapokat.

És, hogy teljesen körbejárjuk a Belvárosi Nagytemplomot, azaz a Szent Ferenc rendiek plébánia templomát, következzen egy újság képes mellékletében megjelent fotó, ami nagyjából a Mária utcai torkolattól örökítette meg az épületet. Az 1919 és 1944 között létezett Nemzeti Újság Képes Műmellékletében megjelent képeslap a templom főbejárata felőli oldalát mutatja, és hogy csak az első világháború utáni felvételről lehet szó, azt leginkább a belvárosi általános iskola távolban már feltűnő épülete mutatja. Ugyanakkor érdemes azt is észrevenni, hogy a fotó jobb szélébe belelóg az a kálvária, amit majd csak 2004-ben, a Szentháromság tér felújításakor helyeztek át a rendház kerítéséhez. A felvétel készítésekor már nemcsak szekerek döcöghettek a templom melletti macskaköves úton, de minden bizonnyal autón is érkeztek hívek a több évtizeddel ezelőtti húsvéti szertartásokra, Szolnok legnagyobb és legrégebbi templomába.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szép híd, szépírás

Az első vasszerkezetes, szolnoki, közúti Tisza-híd átadása után nem sokkal készülhetett ez a fotó, amiből Gerő Ignácz jelentetett meg képeslapot. Ez a lap azonban nemcsak a fotó miatt érdekes, hanem egy bizonyos Miklós gyönyörűséges kézírása okán is. Most már értem, miért volt külön tantárgy az iskolákban a szépírás.

Az első szolnoki panelek

Lakótelep az ötvenes évektől épült Szolnokon. Tömbházakat viszont már a negyvenes évek végén is húztak fel. Az akkor még Zagyva-parti lakótelepként emlegetett, a néhai Tabán jelentős részét maga alá gyűrő Móra Ferenc úti negyed volt azonban az első, ahol szolnoki panelból építkeztek.

Izgalmas háttér

Szerintem valamikor 1905 után, de még az első világháború előtt készülhetett az ehhez a képeslaphoz használt fotó. Amit nem az előtérben álló kaszinó, hanem megyeháza és kaszinó között látszó épület teszi igazán izgalmassá.

Tiszai romantika

Ezt a Monarchia éveiben készült szolnoki képeslapot már az első magyar köztársaság idején küldték Budapestre, éppen egy hónappal a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőzően. Faragó Sándor papírárudájának kiadványán, minimum a felhasznált fotó készítése után egy évtizeddel, családi dolgokról esik szó. Például arról, hogy de ki veszi el Manyit.