2025.08.27. (szerda)

Strandfürdő

Strandfürdő

Dátum:

A képet nézegetve próbálom kitalálni, hogy hol lehetett egykor Szolnokon, a Tiszán a Strandfürdő. Így nagybetűvel. Azaz, ahogy a képen látható kiépítve, sőt talán átkelőhajóval is.

A képet nézegetve próbálom kitalálni, hogy hol lehetett egykor Szolnokon, a Tiszán a Strandfürdő. Így nagybetűvel. Azaz, ahogy a képen látható kiépítve, sőt talán átkelőhajóval is.

A Tisza városi szakaszán soha életemben nem fürödtem. Sőt, így végiggondolva, annak is van már vagy húsz éve, hogy egyáltalán a folyóban fürödtem volna Szolnok közelében. A nyolcvanas évek végén még sokszor jártunk a rákóczifalvai szabadstrandra, meg Nagykörűbe, illetve valahová a Millér környékére. Egyik helyen se volt semmi kiépítve, csak homokos volt a part, könnyen le lehetett jutni, és a környékbeliek úgy gondolták, hogy akkor az ott a strand.

A mellékelt képeslap – szerintem – valamikor a harmincas években készülhetett. Mivel a fotón a standfürdőn kívül más épület nem látható, a házak alapján nem azonosítható be sem a felvétel pontos helye, sem az exponálás ideje. Csupán a képen látható felirat és a fotó színe alapján tippelek a képeslap korára.

Az is csak okoskodás, hogy ez a fürdő nem a Tisza jobb, azaz városi partján állt. Ezt azért gondolom, mert különben nem működtettek volna átkelőhajót a két part között, ahogy az a képeslap jobb szélén látható. Továbbá, ennek a fürdőnek valahol a nagy kanyar fölött kellett lenni, azaz inkább a belvárossal szemben, sem mint az ipartelepek túloldalán. Tippem szerint, valahol a mai vízirendőrség és a vízművek közötti szakasszal szemben, tehát valahol a Tiszaliget, vagy a mentetlen oldalán működhetett ez a régi Strandfürdő.

Ami láthatóan egészen kiépült pihenőhely lehetett. Látszik, hogy a folyón legalább két nagyobb, korlátokkal kerített stég várta a vendégeket, aki a partfalba vájt lépcsőkön juthattak le a Tiszához. A kép bal oldalán, a fürdő stégek mellett pedig mintha egy kishajó kikötő lenne. A homokos magas part tetején valamiféle fürdőház áll, aminek a két oldalán mintha kabinsor futna. És ha jobban megnézik a képet, látszik, vendégekből sem volt hiány.

Nem tudom, miért nem fürdünk Szolnoknál a Tiszában. Baselnél a Rajnában – ami jóval hidegebb, gyorsabb, és még sűrű hajóforgalmat is bonyolít – nemhogy fürdenek, hanem sportolnak is. Mi lehet az oka, hogy a Tisza fővárosában, egy fürdővárosban éppen csak az élő folyókban nem lehet fürdeni? Ahogy régen.

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Bányászzenekar és eltűnt házak

A Csillám Üveg-Porcelán bolt hetvenes évek eleji helyének meghatározása apropóján kaptam ezt a fotót egy blogSzolnok olvasótól. Nemcsak mára eltűnt házakat, de a Szolnoki Olajbányász Zenekar bő négy évtizeddel ezelőtti felállását is megörökíti a kép.

Két képeslap ugyanarról a tekercsről

Szolnok főteréről a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata két olyan képeslapot is megjelentetett a hatvanas évek közepén, amelyekhez a felhasznált fotók nagy valószínűséggel ugyanarról a tekercsről valók. Igaz, az egyik még 1 forint 20 fillérért került forgalomba, a másikért meg már kettő forintot kértek. Évekig lehetett raktáron a tekercs, hogy aztán képeslap legyen a felvételeiből.

Még hiányzik a tárház

A szolnoki "szép" Tisza-hídról 1933-ban vagy legfeljebb 1934 nyarán készült fotón szinte minden látható, amit ma is megörökíthetnénk a Tiszaliget felől. A felvételt a budapesti Knöpfmacher vagy megbízottja készíthette, de a szolnoki Faragó könyv és papíráruház jelentette meg.

A Ferenc József rakparton

A szolnoki Ferenc József rakparton, az akkor talán egy évtizede átadott Tisza szálló kerthelyisége előtt sétál a kép jobb alsó sarkában látható család. Minden bizonnyal nem is tudták, hogy a fővárosi Barasits cég és Niehold Jenő dohányárudás jóvoltából évtizedekig fennmaradnak.