Talán egyetlen olyan települése sincs az országnak, de városa egész biztosan nincs, ahol ne állna Szentháromság szobor. Szolnok is így van ezzel, igaz a mi szobrunk ma már csak torzóban van meg, és nem ott, ahol a XX. század első felében állt.
A két világháború között Szolnok főteréről, a Kossuth térről készült képek mindegyikén jól látható a Szentháromság szobor, amely katonai obeliszkkel és az artézi kút kifolyójával lényegében négy részre osztotta az akkor még kisebb teret. A porosz gyalogezredre emlékező oszlop nagyjából a múzeum főbejáratával szemben, a sokáig fedett közkút a városháza bejáratával egy vonalban, a Szentháromság szobor pedig valahol a megyei könyvtár előtti parkban állt.
Közkeletű vélekedés, hogy az egykor a Kossuth téren álló Szentháromság szobrot 1821-ben, egy pestis járvány emlékezetére állították. Az azonban nem teljesen világos, hogy hol. Nem vagyok biztos abban, hogy ha valóban abban az évben készült a szobor, akkor a mai Kossuth tér volt felállításának az első helye.
Ezt egyrészt bizonyíthatja, hogy a XIX. század első évtizedeiben ez a hely még a város szélén, bár a Pestre vezető út mentén volt. Másrészt a Xavéri Szent Ferenc Kápolna történetét feldolgozó írásban olvasható a város 1827. évi végzése, amely a Szolnokot sújtó pestisjárványokra emlékező körmenet útvonalát is leírja, ám egy szóval sem említi az elvileg hat évvel korábban felállított szobrot.
Ám ennél is többet bizonyíthat az a Bakos István által, a XIX. század utolsó évtizedében kiadott, akkor még „Piacztér”-ként jelölt teret ábrázoló képeslap, amelyen nincs ott a Szentháromság szobor. Ez a fotó biztos, hogy 1892 után készült, hiszen a pénzügyigazgatóság épülete már látható rajta, és 1899 előtt, mivel abban az évben adták postára a lapot. Ugyancsak a teret ábrázoló képeslapok alapján biztosra vehetjük viszont, hogy a szobor 1909 előtt már állt, hiszen ismerünk olyan lapot, amelyiken a Szentháromság szobor már ott van, viszont Népbank épülete nincs.
Szerintem így annyit állíthatunk biztosan, hogy körülbelül negyven évig a mai megyei könyvtár épülete előtt állt Szolnok Szentháromság szobra, amit minden bizonnyal az ötvenes évek elején, talán az 1. számú irodaház építésének idején távolítottak el. Avagy, ami ennél is merészebb, de képekkel akár alá is támasztható feltevés: az 1943-ban avatott Horthy István emlékmű került a helyére.
Az biztos, hogy a Szentháromság szobor maradványa a Belvárosi Nagytemplom tövében, a Templom és a Madách utcák kereszteződésénél, az Ülő Krisztus szoborral szemben árválkodik. Nagyjából az alsó kétharmada dacol az idővel és a növényzettel. Még néhány fagyos év, és a bele csorgó majd megfagyó víz talán szétrobbantja. Ha tudnánk, hogy mikor került ide a Kossuth térről, akkor talán az is kiderülne, mi lett a tetején, illetve a közepén egykor álló alakokkal. Mikor és hová kerülhettek?
Dr. Vincze Gyula, a város múltját kutató ügyvéd, illetve Pogány Gábor Benő, sok szolnoki szobor alkotója és megmentője már többször felvetették, hogy az egykori szolnoki Szentháromság szobrot is érdemes lenne megmenteni, és a Belvárosi Nagytemplom előtti téren, nagyjából a tavaly szeptemberben helyreállított Mária-szoborral szemben, új helyen, de eredeti állapotában felállítani.
