Elsőre talán nehéz elhinni, de ez a fénykép tényleg Szolnokot, a Kossuth és a Szapáry út kereszteződését ábrázolja. Mégpedig úgy, hogy a fotós az egykor itt átvezető 4-es főút közepén, nagyjából a mai Árkádok alatt lévő újságossal egyvonalban állt a vasút felé fordulva.

Ez fotó nem azért készült, hogy a rendőrségnek bizonyítéka legyen a 4-es főúton a kerékpárját gyalogosan toló és a záróvonalat hamarosan átlépő úr ellen. Aki a kormányra akasztott ceglédi kannájában éppen vizet hozhatott a nyári melegben valamelyik szolnoki artézi kútról, mondjuk a Kossuth tér környékén dolgozó kollégáinak. Bár jobban megnézve a kép előterébe véletlenül került embert, akár egy szabálysértési aktából is előkerülhetett volna ez a fotó, hiszen az ország egyik legforgalmasabb útján előadott mutatvány ma is komoly pénzdíjat érne.

Azt is tudjuk, a képet nem a korabeli Autó-Motor magazin rendelte meg, hogy illusztrálja a motorizáció rohamos terjedését a vidéki városokban. Pedig a felénk tartó M24-es Volga, a nekünk háttal lévő parancsnoki GAZ, az előtte kettővel álló billenős ZIL, illetve a közlekedési lámpa alatt várakozó NSU akár ezt is igazolhatná. De nem.

Kérem, ne röhögjenek! Ez a kép a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Szolnok Megyei Bizottságának Archívumából került elő – köszönet érte Bojtos Gábornak és a megyei levéltárnak -, mégpedig abból az iratcsomóból, amiben a KMP (Kommunisták Magyarországi Pártja) szolnoki szervezetének megalakulási helyét dokumentálták fényképpel, tervrajzzal és bontási engedéllyel. Bármilyen hihetetlen, de e nélkül nem lenne ilyen remek 1973-as fotónk a Kossuth és a Szapáry utcák kereszteződéséről.

A fotós feladata ugyanis az volt, hogy az akkori Beloiannisz utca 3. szám alatt lévő házat megörökítse, mielőtt a 4-es főút kiszélesítése miatt szanálják, azaz ledózerolják. Ez az épület azért volt fontos, mert ebben a házban alakult meg a KMP szolnoki szervezete, amit az utcai fronton emléktábla is hirdetett (a tábla később a pártház falán volt). Az alapos munkát bizonyítja, hogy a házat minden irányból megörökítették. Ez a kép például a tűzfalát ábrázolja, elég távolról. Igen, a korabeli reklámokkal telefestett, fehér tűzfalú házról van szó.

Ha jobban megnézzük a képet, jobb oldalon felismerhető a most is álló, az ötvenes-hatvanas években emelt házsor, illetve mögöttük éppen csak, de kikandikál az 1965-ben épített pártház. A sarki ház tetején pedig – nekünk háttal – ott a Tomi mosópor fényreklámja. Ennek kapcsán nem tudom megállni a megjegyzést: ahhoz képest, hogy szocialista hiánygazdaságként írják le a hetvenes éveket, Szolnok legforgalmasabb kereszteződése elég rendesen tele volt aggatva marketing eszközökkel.

A jobb oldali épületeken kívül ma már egyetlen másik, az 1973-ban készült képen látható ház sincs meg. Bal oldalon a Nerfeld palota, azaz a régi Centrum látható, már a nevezetes tűzeset után. A Nerfeld palota és a fehér tűzfalas ház között, a régi négyes nyomvonala mellett álló földszintes, és a mellette lévő, itt ugyancsak tűzfalát mutató épület sem áll már, helyükön, a Sütő és a Mészáros Lőrinc utcák között két irodaház található ma. És természetesen a fehér tűzfal mögött látható Madas-ház is eltűnt 1973 decemberében, amikor is át kellett adni a területet a kiszélesítendő és kiegyenesítendő 4-es főút, illetve az aluljáró építőinek.