2025.11.6. (csütörtök)

Szolnok 900 (14.): Apró jelvény titkai

Szolnok 900 (14.): Apró jelvény titkai

Dátum:

A 900 éves Szolnok tárgyi emlékei között bukkant fel egy mindössze 1,5x2 centiméteres, fekete, arany, piros színekkel operáló kitűző, amely felirata szerint az 1975. június 21-22-én rendezett Fúvószenekari Találkozóra készült. Összesen tizenegy zenekar mintegy 500 tagja kapott anno a jelvényből.

Szolnok első írásos említésének 900. évfordulója apropóján számtalan emléktárgy készült 1975-ben, de talán már egy-két évvel korábban is. Voltak közöttük olyanok, amelyekről egyértelműen tudható, hogy milyen intézmény és miért készítette, de olyanok is, amelyeknek a háttere – a gyártás oka – ma már szinte kideríthetetlen. Az azonban biztos, hogy a Szolnok 900 „brandhez” nagyon sokan, többféle módon igyekeztek kapcsolódni, amiknek tárgyiasult emlékei – legyen az kártyanaptár, emlékérem, kulcstartó, stb. – olykor még előkerülnek. Talán egyszer majd külön kategóriába lehet sorolni azokat a tárgyakat, amelyek olyan események apropóján készültek a hetvenes évek közepén, amiket a szervezők „csak behúztak” a Szolnok 900 „brand” alá. Azaz talán akkor is megrendezték volna őket, ha nincs ez a nagy felhajtás 1975-ben, és persze az is lehet, hogy azért éppen a városban rendezték némelyiket, mert jól mutattak a 900 éves Szolnokon.

Szerintem ez utóbbi kategóriába tartozhatott a bányász fúvószenekarok országos találkozója 1975. június 21-22-én, aminek apropóján a mellékelt kicsi – 1,5×2 centis – kitűző készült. Minimum ötszáz példányban, merthogy az azon a nyári hétvégén, Szolnokon vendégül látott tizenegy zenekarnak nagyjából ennyi tagja és kísérője volt. Legalábbis a korabeli újságcikkek alapján, amelyekből az is kiderül, hogy a Mecseki Szénbányák Központi Zenekara, a Mecseki Ércbánya Vállalat Központi Fúvószenekara, a Tatabányai Bányász Fúvószenekar, az Oroszlányi Bányász Fúvószenekar, a dorogi József Attila Művelődési Ház Koncert Fúvószenekara, a Salgótarjáni Bányász Fúvószenekar, a Szolnoki MHSZ Olajbányász Fúvószenekar, a Nagykanizsai Olajbányász Fúvószenekar, a Szolnoki Ifjúsági Zenekar és a Siófoki Ifjúsági Zenekar járt és lépett fel akkor Szolnokon. No meg – és a mából nézve számomra ez is igazi kuriózum – a „Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport Központi Zenekara”.

Az együttesek seregszemléje 1975. június 21-én, szombaton délelőtt a Kossuth téren kezdődött, ahol természetesen minden együttes bemutatót tartott. Innen a közönségtől kísérve átvonultak a Tiszaliget bejáratához, ahol megkoszorúzták a Felszabadulási emlékművet – mivel a 900 éves évforduló sem véletlenül esett 1975-re -, majd a Ságvári Endre megyei Művelődési Központban a köszöntők elhangzása után ünnepi hangversenyt adtak. Másnap, azaz vasárnap a szovjet zenészek Szolnokon, a tatabányaiak Törökszentmiklóson, az oroszlányiak pedig Tószegen adtak szabadtéri koncertet. A nap folyamán a tizenegyből hat zenekar országos minősítő versenyen vett részt szintén a Ságvári művházban, ahol végre a Szolnoki MHSZ Olajbányász Fúvószenekar is megkapta az arany minősítést. A korabeli újságcikkből tudható, hogy ez azért is volt örömteli, mert a nem sokkal korábban alakított zenekar tagjait tizennyolc vállalattól toborozta Kiss József karnagy.

Az aprócska jelvény szerinti Fúvószenekari találkozó, a megyei napilap első tudósításai szerinti bányász fúvószenekarok országos találkozója tulajdonképpen a III. országos bányász fúvószenekari találkozó volt 1975. június 21-22-én, ami Kukri Béla, akkori városi tanácselnök szerint egyértelműen Szolnok 900 éves jubileumát köszöntötte. És, amiről a résztvevők egy-egy ilyen aprócska jelvénnyel távoztak, így számukra is egyértelmű lehetett, hogy Szolnok milyen jelentős évfordulót ünnepelt abban az évben.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A Gázolástól a TOMI játékig

Bírósági tárgyalás a városházán, a teljes hosszában elkészült Ságvári körút új neonfényei, irodalmi műsorok három helyen a városban, illetve az első videotéka. Egykori szolnoki októberek.

Négy az egyben

Szolnok néhai első kerülete, a később Zagyván túli városrésznek nevezett „negyed” a két folyó és a vasút révén jól lehatárolható, pedig itt négy jól elkülöníthető részről is beszélhetünk.

Városnegyed az állomás előtt

A szolnoki állomás új helye is kellett e városnegyed létrejöttéhez. De épp oly fontos volt az Eötvös téri víztorony, a Baross utcai iskolasor megépítése, mint a Jubileumi tér létrejött.

Tiszaliget a Tiszaliget előtt

Nem világos, hogy mikortól használjuk ezt az elnevezést, az azonban biztos, hogy amit ma Tiszaligetként ismerünk, alig hetven éve kezdett kialakulni. A következő Élő blogSzolnok elé.