E képeslappá lett fotó alján megörökített Moszkvics 403-as szerintem szabálytalanul, a zebrára ráhajtva fordult meg a négyes főút szolnoki átkelési szakaszán. Bár a hatvanas évek végi forgalmat elnézve, ez maximum a gyalogosokat és a kerékpárosokat zavarhatta. De persze más érdekesség is felfedezhető ezen a nagyjából fél évszázaddal ezelőtt készült fotón.
Urbán Nándor, az MTI sokat foglalkoztatott fotóriportere, valamikor a hatvanas évek végén készítette ezt a végül a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata által képeslapon megjelentetett szolnoki fotót. Ha nem tévedek, akkor a Városháza mellett éppen csak elkészült 77 lakásos társasház valamelyik erkélyéről, egy nyári hétköznapon, dél körül örökítette meg Szolnok főterét. Mivel az 1 forint 50 fillérbe kerülő képeslapot Ani 1972. május 24-én küldte Szolnokról Újpestre, így világos, hogy a felvételnek legkésőbb 1971 nyarán el kellett készülnie. Hogy pontosan mikor, azt nehéz megmondani, hiszen a hatvanas évek második felében átadott, és a fotósnak helyet biztosító társasház, illetve a Jókai utca sarkán már a járási hivatal átadása után is még legalább 3-4 nyár lehetett alkalmas ilyen kép készítésére.
Mivel ma már nem ilyen a város főtere, talán érdemes egy kicsit körülnézni ezen a legalább ötvenéves felvételen. Az első, ami feltűnik, a hatalmas zöld gyepfelületek, amelyekből kis túlzással ma már csak a könyvtár előtti van meg. A néhány éves fákból és tujákból is legfeljebb csak a tér északi részén és az 1-es számú irodaház mellettiek lehetnek meg, bár nem kizárt, hogy a ma a teret díszítő fák jóval fiatalabbak. És a hosszú virágágyások is máshová költöztek. Ennek ellenére, ha valaki azt mondja, hogy neki ez a tér sokkal jobban tetszett, mint a mai, akkor azzal minimum nem értek egyet, és azt gondolom: a fiatalkori emlékek teszik széppé ezt a régi Kossuth teret.
A fotó bal szélén álló Munkásmozgalmi emlékmű 1963 és 1990 között „díszítette” a Kossuth teret. A mellette láthatóálló három zászlórúd csúcsait ötágú csillagok „ékesítették”, és talán sokak emlékében élnek az itt lobogó vörös zászlók, a talapzatra helyezett koszorúk, vagy éppen az ünnepek idején ott díszőrséget adó rendőr, munkásőr, magyar és szovjet katona. A május elsejei felvonulások idején hol e szobor elé, hol azzal szembe, a Városháza – akkor Tanácsháza – árnyékába ácsolták a dísztribünt.
A szobor mögött, a szürke, egyemeletes épület eredetileg egy helyi banknak, földszintjén pedig üzleteknek adott otthon, mígnem valamikor a hetvenes évek elején elbontották. Mellette a mai Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár épülete, ami a fotózás idején még éppen vagy már éppen nem a megyei és városi pártbizottság, illetve a munkásőrség otthona. Ha már kiköltözött belőle az állampárt, akkor leánykollégium, aminek tetején a kilencvenes évekig ott állt az a bizonyos lőtorony, ahonnan nemcsak az egész teret, de akár a Tisza-híd belvárosi hídfőjét és szemmel lehetett tartani. A valószínűleg neonból kirakott vörös csillag a nyolcvanas évek közepén már biztosan nem volt a bódé tetején, de hogy mikro szerelték le a lányok feje fölül, még senki sem tudta megmondani. Miként azt sem, hogy volt-e olyan időszak Szolnok történetében, amikor a főteret két ilyen vörös csillag is megvilágította, hiszen egy ideig hasonló volt a Városháza tanácstermének tetején is.
Minden bizonnyal eredeti színében láthatjuk ezen a képen az 1-es számú irodaházat, ami az ötvenes évek elején épült és majdnem fél évszázadon keresztül a megyei napilap otthona is volt. Ám a legtöbben talán az épület tetején sokáig látható, akkoriban monopolhelyzetben lévő, önmagát „a lakosság szolgálatában” szlogennel hirdető bank fényreklámjára emlékeznek, aminek a „párja”, egy „forgókerekes” Casco reklám jóval e kép készítése után került fel a tér másik végén álló Fradi-ház tetejére. Ha pedig hozzátesszük, hogy az ugyancsak a téren álló Sztár áruház falán is volt egy fényreklám, akkor talán el tudjuk képzelni, milyen csoda volt ez a hely egy óvodás kisgyereknek, a hetvenes évek második felében, bármelyik este.
Az irodaház mögött sorakozó, Kossuth utcai palotasor nagyjából ugyanígy néz ki most is, mint ezen a felvételen. Komolyabb felújításon csak a legfiatalabb épület, az a bizonyos járási tanács esett át. Az elmúlt évtizedekben, a Császy-ház, a Mezőgazdasági Takarékbank, a Biztosítós bérház, a Bíróság és a Varga lett komolyabban renoválva.
Számomra mindig érdekes az ilyen régi képeken az autókat nézegetni. Hát ezen nem sok lehetőségem van erre. A már említett 403-as Moszkvicson kívül egy 601-es Trabant parkol a Városháza előtt. A tér túloldalán, a szobor takarásában egy Warszawa M20-as várakozik, ami akkoriban a leggyakoribb hivatali gépkocsi volt, a megyei lap is sokáig ilyet használt vidéki tudósításaihoz. Az 1-esz számú irodaház mellett pedig egy létrás Csepelt lehet kivenni, amiről valószínűleg villanyt szerelhettek, míg a Hatvanas előtt egy kivehetetlen márkájú személyautó parkol. Egyébként pedig e régi kép „tudósítása” szerint gyalog vagy bringán közlekedtek a szolnokiak.
És, hogy a korabeli szökőkútról se feledkezzünk meg. Ugye kettő volt belőle, hiszen a szobor másik oldalára is került egy hasonló. A bennük található, három lábon álló betontányérok ma is megvannak. Csak éppen évtizedek óta a Tiszaligetet, a sportcsarnok előtti parkot díszítik.
