2025.08.27. (szerda)

Szolnoki házak (58.): Art deco házunk

Szolnoki házak (58.): Art deco házunk

Dátum:

A Lengyel légió utca egyetlen lakóháza szerényen húzódik meg a megyeháza és az egykori Dami területe mellett. A homlokzatán lévő zászlórúd, az íves erkélyek, a klinkertéglás lábazat és főleg a bejárat kialakítása is sejteti, nem mindennapi házzal van dolgunk. Art deco Szolnokon.

(Nyári ismétlés: Ez az írás 2022. február 16-án jelent meg először.)

Az 1950 óta Lengyel légiónak nevezett utca egyetlen erre a közterületre bejegyzett épülete a 2-es számú telken álló különleges lakóház. A néhai Kovács köz, majd a 19. század végétől Kert utca nyilvánvalóan a város egyik legrégebb óta lakott területe, ahol valószínűleg már a török korban is álltak lakóházak. Igazi jelentőségét azonban az utca a páratlan oldalát 1878 óta elfoglaló megyeháza adta meg, majd az utca elején álló Scheftsik-bazár, aztán a helyére 1929-ben felhúzott Szende-ház ezt csak tovább fokozta, hogy aztán 1949-től, közel hat évtizeden át a Damjanich uszoda hátsó fertálya legyen. A nevezett telket ma egyik oldalról a Dami helyén kialakított park, másikról a Halászcsárdának is otthont adó lakóház, „hátulról” pedig a Damjanich utca 3. szám alatti raktár fogja közre. A Lengyel légió utca 2. szám alatt nagyjából nyolcvan éve egy alápincézett, magasföldszintes, kétemeletes, lapos tetős lakóház áll.

A ház falán lévő „zárókőről” tudjuk, hogy ez az épület Ligeti Aurél műépítész tervei alapján, a szolnoki Patonay József építőmester kivitelezésében készült 1941-ben. Bár van utalás arra is, hogy az épületnek az eredeti tervek szerinti befejezésére csak a második világháború után került sor. Ez nem lenne egyedi eset Szolnokon, hiszen a Szigligeti és a Kossuth út sarkán álló Cukorgyári bérházzal – a Hatvanas ABC épülete – nagyjából ugyanez történt, azaz 1941-ben kezdték építeni, de a háború miatt csak 1946-ra készült el az eredeti tervek szerint. Ráadásul a két épület között további hasonlóság a homlokzatukra helyezett zászlórúd, ami a Lengyel légió utcában a volt strand felőli oldalon, a „Hatvanas” esetében pedig pont a sarok fölött található.

Ligeti Aurél műépítész életrajzára eddig nem sikerült rábukkannom, az viszont biztos, hogy a múlt század harmincas éveiben, a főváros ötödik kerületében, a Honvéd utcában működő tervező nemcsak a fővárosban hagyott nyomot maga után. A Velencei-tó környékének modernista villái közül sok éppúgy a nevéhez köthető, mint Budapest jó néhány lakóháza, de Szolnokon is több helyen (pl. Templom utca), sőt Törökszentmiklóson is épített házakat. Közülük néhányat a kor meghatározó, modern irányzatát követve, art deco stílusban. A Lengyel légió utca 2. szám alatti épület is ide sorolható, miként azt Bolla Zoltán A magyar art deco építészet című könyvének első kötetében is egyértelművé teszi. Megjelölve ezzel Szolnok egyetlen, ma is álló art deco stílusú lakóházát.

A Franciaországban még az első világháború előtt megszületett iparművészeti irányzat az 1920-as években indult világhódító útjára, de már olcsóbb alapanyagokat használva a harmincas években éreztette szinte mindenütt a hatását. És miközben képzőművészeti alkotások (pl. Megváltó krisztus szobra Rio de Janeiro-ban), plakátok, bútorok, de még autók (Tatra) is készültek ilyen stílusban, a legtöbbünk számára talán az art deco házak a legismertebbek és legemlékezetesebbek. Mint, amilyen például Chrysler felhőkarcoló New Yorkban a jellegzetes csúcsával, vagy éppen a budapesti Madách teret körülölelő, vöröstéglás lakóház (benne az Örkény színházzal), esetleg a Margit-szigeti Hajós Alfréd sportuszoda.

Az ebbe a sorba illeszkedő szolnoki, Lengyel légió utca 2. szám alatti ház art deco jellege leginkább a még eredeti állapotában megmaradt fa bejárati ajtónál és a körülötte lévő vöröses, klinkertégla hatású burkolatnál érhető tetten. De erre utalnak a pinceszint vaskeretes ablakai, amit ugyanaz a klinkertégla hatású burkolat vesz körül, illetve a már említett zászlórúd. És ide sorolhatóak az utcafront lekerekített erkélyei is, amelyek igazán hangsúlyossá teszik a lakóház homlokzatát. Maga az épület kívülről nincs a legjobb állapotban, de így legalább még nem fedi el az eredeti szépségét valami vállalhatatlan hungarocell borítás. Talán érdemes lenne így megőrizni, hiszen a „Szolnok épül” festményes, park felőli tűzfal, illetve az udvarra néző jellegtelen homlokzat már keveset árul el az épület eredeti értékéről. A belül megmaradt folyosóajtók, korlátok meg ugye csak a bejáratosok számára megcsodálhatóak.

(Köszönet a cikk írásához nyújtott segítségért T. M.-nek!)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Szolnok képes krónikása

Szigeti Henrik neve ma már sajnos keveseknek ismerős. Pedig nélküle sokkal kevesebbet tudnánk Szolnok előző századfordulós állapotairól, és talán az amatőr fotózás is jóval később jelent volna meg a városban. Zseniális üzletember lehetett. Utcát érdemelne.

Boltok és nevek

Amikor egy héttel ezelőtt megírtam a Más nevekre emlékszünk című cikket, nem gondoltam, hogy lavinát indítok el. A Pártház, a Vörös csillag, a Vosztok és a Tallinn után sorra jöttek az újabb nevek, amelyek közül van, amelyik a feledés homályába veszett, és van, amelyiket a mai napig használunk. Hatvanas, Szövetség, Domus. Megvannak?

A dolgozók boltjában vásárolj!

Vármegye vagy megye? Állami vállalatok vagy maszekok? Egy vagy több párt? Egy rendszerváltással korábban, azaz 1949-1950 környékén sem volt egyszerűbb a neveken és a vállalkozásokban eligazodni, mint 1989-1990 körül. Legalábbis erről tanúskodik Szolnok 1950-es telefonkönyve.

Utcasoroló (39.) Volt Deák Ferenc u.

(VAKÁCIÓ) Eddig, ha megkérdezték volna tőlem, hogy hol van Szolnokon a Deák Ferenc utca, minden további nélkül keresni kezdem a "haza bölcséről" elnevezett közterünket. Ma már tudom, hogy Kaposvár, Győr, Békéscsaba és Szekszárd mellett Szolnok is egy olyan megyeszékhely, ahol nincs ilyen utca.