Szolnok egyik legszebb része lesz lassan a Rózsakert és a Verseghy park összefüggő zöld területe. Ami a városé, azaz a miénk. Igaz, van benne néhány dolog, ami úgy tűnik, nem szolnokiaké. Mert szolnokiak ilyet, mint ez az ocsmány, rozsdásodó vasszekrény talán nem hagynának ebben a szép parkban. Mégis, kinek köszönhetjük ezt az igényességet? Nem lehetne ráírni nagy betűkkel?

Ősz van, és hull az elsárgult levél. Mindenki söpörjön a maga portája előtt. Modern sózás, még mielőtt leesne a hó, vagy lefagyna az utca. Gyermek foglalkoztató, mert a száraz leveleket rugdosni jó (felnőttként is). A kép hamisítvány. Jelentsük ki: fotózás helyett inkább söpörnél. De persze az is lehet, hogy megtaláltuk a szolnoki galambürülék eltüntetésének tökéletes módszerét. No söprés, no guano. További megfejtések küldhetők a kiadóba.

Szellem járja be Szolnokot (is). A gazdátlan, elengedett, magára hagyott, csomagolóanyagokból lett szemét szelleme. Nincs az a jól működő köztisztasági vállalat, lelkes és energiáiból kifogyhatatlan civil kezdeményezés, amely elűzhetné ezt a szellemet. A tavasz és a nyár majd csak elfedi, de köztünk marad. Mert a fejekben lévő szellemnek kellene előbb alaposan megváltoznia, hogy aztán a szemét szelleme eltűnjön... Például az utak menti bozótosokból.

Biztos, nem az ragasztotta ki, akinek üzlet ez az üzenet. És az is biztos, hogy a lakatok levágói se nagyon járnak mostanában a Tiszavirág-hídon. Vagy járnak, de nekik csak a lakatokkal van dolguk. Az illegális reklám senkire sem tartozik. Mert ki merne arra gondolni, hogy már a Tiszavirág-híd sincs biztonságban. Köszönjük Ibiza!