2025.08.27. (szerda)

TVSZ (5.): Mekkora a határunk?

TVSZ (5.): Mekkora a határunk?

Dátum:

Miközben területe alapján a világ nyolcadik legkisebb országa is lehetne Szolnok, e tekintetben az országos listán csak a 33. helyen állunk. Ráadásul a megyében is öt Szolnoknál nagyobb területű várost találunk. A megyeszékhelyek között a hetedik hely a miénk. Tanultam Valamit Szolnokról.

(Évzáró ismétlés: Ez az írás 2017. szeptember 28-án jelent meg először.)

Egy település területe soha sem csak akkora volt, amekkorát a házai és utcái elfoglaltak, netán valamiféle városfal körbezárt. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a települések területéhez megszületésük óta hozzászámítják azokat a földeket – és vizeket – is, amelyeket az adott város vagy falu lakói (tulajdonosai) megművelnek, használnak, vagy egyszerűen csak birtokolnak. Ennek megfelelően az évszázadok során a lakott helyek méretei, határai is sokszor változtak, sőt változnak napjainkban is. Gondoljunk például arra, amikor egy településrész úgy dönt, önállóan kívánja folytatni!

Az sem lehet újdonság, hogy a hazai települések hektárban vagy négyzetkilométerben kifejezett méreteit elsősorban elhelyezkedésük illetve történelmük befolyásolta. Jól látható, hogy a nagyobb méretű városaink és községeink inkább az Alföldön helyezkednek el, ahol mindig nagyobb kiterjedésű szántó és legelő kellett a gazdálkodáshoz. Ezzel szemben a dombvidékek települései, ahol inkább a kert- és gyümölcskultúrák, illetve az erdőgazdálkodás volt a jellemző, könnyebben beszorultak a domborzat által kijelölt határok közé. A jelenlegi település-területeket leginkább a XIX. századi gazdasági erő befolyásolta, így nem véletlen, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében nem a megyeszékhely a legnagyobb kiterjedésű. Még akkor sem, ha a rendszerváltás előtti időkre jellemző település-összevonások – lásd Szandaszőlős Szolnokhoz csatolása – növelte a város méreteit.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Szolnok jelenlegi területe 18.724 hektár. (Olykor csak 18.723, ami gondolom, valami mérési hibahatár lehet.). Azaz 187,24 négyzetkilométer a város közigazgatási területe. Tehát nem a város kezdetét jelző táblákon túli területek, azaz a belterület nagysága, hanem mindannak a földterületnek, ahol Szolnok Polgármesteri Hivatala, önkormányzata az illetékes. Azaz a város kül- és belterületeinek összessége.

Ha azt vesszük, hogy Budapest területe 525,09 négyzetkilométer, akkor akár azt is mondhatjuk, hogy harmadnyi méretünk nem is olyan kevés. Ám talán nemcsak engem lep meg, hogy Szolnok közigazgatási területe alapján csak az ország 33. legnagyobb városa. A megyeszékhelyek közül hat alföldi város előz meg bennünket, a legnagyobb Debrecen. Elsőre ennél is érdekesebb, hogy a megyében sem Szolnok a legnagyobb területű város, sőt csak a hatodik hely a miénk. Karcag, Mezőtúr, Túrkeve, Jászberény és Kisújszállás területe is jóval nagyobb, ami gazdaságtörténetük ismeretében persze nem meglepő. Ahogy hasonló okokból azon se lehet csodálkozni, hogy Magyarország legnagyobb faluja Hortobágy a maga 284,58 négyzetkilométerével, ami az országos lista tízedik helyéhez is elég.

Persze nézhetjük úgy is a mi 18.724 hektárunkat, hogy ha netán önálló ország lennénk, hét nálunk kisebb lenne a világon. Hiszen a Marshall-szigetek, Liechtenstein, San Marion, Tuvalu, Nauru, Monaco és Vatikán is jóval kevesebb négyzetkilométert tudhat a határain belül, mint Szolnok.

Mindez persze csak érdekesség. Azt viszont ennek kapcsán tanultam meg, hogy mekkora is valójában a mai Szolnok területe.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Zárványlakótelepeink

Szolnok négy mini lakótelepéről lesz szó. A Nagyvárosnak nevezett városrészünkben a Bányai Kornél, a Balog Ádám, a Mindszenty József - korábban Kulich Gyula - és a Tanács utcákban található összesen 17 tömbről. Bő fél évszázada születtek, amikor egy régi életmód is eltűnőben volt.

TVSZ (11.): Söprik a szolnoki utcát

Ma már természetes a gépi vagy a kézi úttisztítást, és bele se gondolunk, mindez alig másfél évszázados múltra tekint vissza. Hogy Szolnokon mikor jelent meg az első utcaseprő, nem tudom. Azt viszont igen, hogy jelenleg 80 ezer négyzetméter járdát takarítanak. Tanultam Valamit Szolnokról.

Rendszerváltó év Szolnokon: 1989. március

Akkor is sürgető volt a Szigligeti Színház felújítása. A forintot 5%-kal értékelte le az MNB, ami hatással volt a valutakeretre is. És bár egyre nagyobb teret kaptak az újonnan alakult pártok, azért a Tanácsköztársaságról való megemlékezésnek is megadták a módját. Szubjektív lapozgatás.

Rendszerváltó év Szolnokon: 1989. augusztus

A harminc évvel ezelőtti nyár különösen hűvös és csapadékos volt. Ugyanakkor a mából nézve úgy tűnik, mintha minden határunk lőporos hordó lett volna. Közben Szolnokon is összeült az ellenzéki kerekasztal, a volt tömegszervezetek a helyüket keresték, és a hónap végére elfogyott a valuta.