2025.08.27. (szerda)

Utcasoroló (27.): Szántó körút

Utcasoroló (27.): Szántó körút

Dátum:

Amíg nem néztem utána, addig azt hittem, a Szántó körút egy agrárszocialista vezérről kapta a nevét. Most már tudom, hogy az egyik legrégebbi szolnoki utcáról van szó, ami a látszat ellenére a város elmúlt százhúsz évének történetét is őrzi.

(Nyári ismétlés. Ez az írás 2014. április 4-én jelent meg először.)

Aki ott lakik, az biztosan tudja, hogy hol kezdődik és meddig tart a Szántó körút. Viszont, aki csak naponta áthajt rajta autóval vagy busszal, az lehet, hogy nem tudná pontosan megmondani, melyik az első és az utolsó épülete.

A Szántó körút a Várkonyi téri 18 emeletes ház tövében kezdődik, de természetesen a toronyház még a téren és nem a körúton áll. Az utca első, páros házszámmal jelölt ingatlana a 18 emeletes mögött, az osztott pályás úttestre merőlegesen álló, négyemeletes szalagház. A közterület 1-es számát pedig a majdnem vele szemben lévő, egykori Várkonyi ABC viselheti. Ennél kicsit bonyolultabb megmondani, hogy hol van a körút vége, mivel a Csokonain túl, nagyjából az egykori Délibáb úti iskola környékén kettéválik. A páratlan oldal a sínek felé fut tovább, míg a páros egy erős bal kanyart véve a gyorsétteremnél ér véget.

Akár azt is gondolhatnánk, hogy a számozás a körút egyes részeinek korát is kijelöli. Ám a közterület eleje csak a hatvanas években jött létre, jó néhány régi kertes ház szanálásával. Hogy bő fél évszázada milyen házak állhattak a Pozsonyi és a Várkonyi között, arra talán az egyik utolsó példa a körút és a Kassai út sarkán még álló, romos épület.

A Szántó körút születése egyébként szorosan összefügg a Szolnok egészét érintő, a hatvanas évek elején indított átalakításokkal, aminek tervei legalább tíz évvel korábbra nyúlnak vissza. Már az egykori Ságvári körút és új Zagyva-híd kialakításakor is nyilvánvaló volt, hogy erre a tengelyre keresztirányú, nagy forgalmú utak csatlakozhatnak majd. Ezért jött létre a Várkonyi tér, amibe egyik oldalról a valamikori Kun Béla, másik irányból pedig a Szántó körút lett bevezetve. A két körút közül a Szántó építése kezdődött korábban. A Várkonyi téri 18 emeletes, illetve a körút mindkét oldalán mögötte álló bérházak – nagyjából az iskoláig – 1970-re készen voltak. Ám ezzel jó tíz évre meg is rekedt a körút további fejlesztése, hiszen az építkezések nem a Szántó mentén, hanem a rá merőleges Kassain és Kolozsvárin folytatódtak.

Az egykori Keskeny János – ma Pozsonyi – és Kassai út közötti szakaszon csak a nyolcvanas évek elején épültek meg az újabb négyemeletesek. Majd pedig körforgalmon túl álló, immár sátortetősre tervezett emeletes házak következtek. Miközben a szolnoki lakásépítés igazi súlypontja a Széchenyi lakótelepre helyeződött át, ahol a hetvenes évek közepétől bő tíz éven át tömegesen épültek a házgyári lakások.

Maga a Szántó körút hivatalosan 1971-ben jött létre, amikor összekötötték a Várkonyi és Pozsonyi közötti új, korábban nem létező szakaszt, a Pozsonyin túl a Rékasi felüljáróig tartó, legalább száz éves Szántó utcával. Ha jobban belegondolok, valami kifürkészhetetlen szerencsének köszönhető, hogy a régi és az új összekapcsolásakor csupán a közterület típusát változtatták meg, magát a nevét nem. Holott 1971-ben akár Lenin körút is válhatott volna a fejlődést jól példázó utcából. Ám megőrizte a régi szakasz már 1894-ben rögzített nevét, ami arra utal, hogy a XIX. század végén valahol itt húzódott Szolnok határa, azaz ezen túl már szántók voltak.

A körút tehát három jól elkülöníthető, történetében is különböző szakaszra osztható. Az eleje a hatvanas években indult lakásépítésre emlékeztet. A páratlan oldalon a Kassai és a Csokonai között a nyolcvanas évek emlékét őrzi, míg páros oldalon a Kassaitól a gyorsétteremig a XIX. század nyomait és nyolcvanas évek végétől jellemző bizonytalanságot érhetjük tetten. Az ez utóbbi szakaszon található mindenféle társasházak, a megmaradt régi épületek, a beékelődő Csokonais házak azt mutatják, hogy legalább harminc éve nincs koncepció ennek az utcának a fejlesztésére. Pedig a Szántó körút a város egyik legfontosabb közlekedési útvonala lehetne, aminek tehermentesítenie kellene az Adyt, a belvárost, sőt a Tisza-partot is. Amihez a két oldalára építhető házaknak is igazodniuk kellett volna.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Utcasoroló (97.): Mátyás a szerencsés

Már csak két ház áll azok közül, amelyek esetleg tanúi lehettek a Baross és a Thököly utcákat összekötő közterület ma is használatos elnevezésének. A második világháborúban szinte földig rombolt utca mai arca a hatvanas években alakult ki. A Mátyás király út egyben a 32 főút egy szakasza is.

Szolnoki házak (32.): Csomóponti művház

A Jubileum téren álló, hivatalosan VOKE Csomóponti Művelődési Központnak nevezett kétemeletes épületről eddig azt gondoltam, hogy a vasútállomással egyszerre, azaz Szolnok alapításának 900. évfordulóján adták át. Ám kiderült: csak két évvel később nyitotta meg kapuit.

Szolnok 900 (15.) Elsőnapi boríték

Szolnok egyetlen Kádár-kori bélyegét, címerét és a 900 éves jubileumra utaló feliratot tartalmazó borítékot elsőnapi bélyegzővel kizárólag 1975. március 8-án láthatták el. Rejtély, hogy miért Pesten, miként a nap is érdekes. Talán az aznap kezdődő helyi pártértekezletet ünnepelték így?

Utcasoroló (26.): Szolnok Ispán körút

Talán a legfiatalabb körutunk, ami az elmúlt 43 évének a félidejében kapott új nevet. Páratlansága abban is rejlik, hogy nincs páros oldala, illetve hat házszáma alatt többen élnek, mint néhány környékbeli településen. A Szolnok Ispán körút a város átépítésének is egyik mementója.