(Évzáró ismétlés: Ez az írás 2015. október 22-én jelent meg először.)

A Nagy Imre körút Szolnoknak szintén egy olyan közterülete, aminek sem az elejét, sem a végét nem könnyű megtalálni, ráadásul a páros és a páratlan oldalnak sincs túl sok köze egymáshoz. Az ugyanis egy dolog, hogy a körút a Baross és a Mátyás király utak, valamint a Jubileum tér kereszteződésétől – azaz a 24 emeletes tövétől – indul, és a József Attila valamint a Bajcsy találkozásánál ér véget.

A 2-es szám inkább a Baross utca felől található meg könnyebben, ugyanis a körút páros oldalán lévő tízemeletes kapucsengős bejárata az ottani fűtőházra néz. Ahogy az első páros számok is a háztömb mögötti parkoló felől egyértelműbbek inkább. A szalagházak előtti üzletek „per A” jelölésűek, ám nem minden számnak van ilyen alszáma, ráadásul a bankok se nagyon igyekeznek a pontos címűket kiírni. De nem jobb a páratlan oldal eleje sem, hiszen az 1-es és a 3-as számú lépcsőházak ugyancsak a földszintes boltok mögött találhatóak.

Szintén postás legyen a talpán, aki a körút végét elsőre megtalálja. A páros oldal a 22-vel ér véget az iskola után, lényegében a József Attila lakótelep utolsó házával. A páratlan oldal pedig a 15-17-tel erősen rákanyarodik a Bajcsyra, így vele szemben már annak az utcának a páros oldalát találjuk.

Mindezt persze indokolja a Nagy Imre, leánykori nevén Dr. Csanádi körút születése.

Ezt a közterületet ugyanis a Szolnok 900 éves évfordulójára kicsúcsosodó városrendezés hívta életre. A helyén a Könyök, a Család, a Kinizsi és a Sas utcák földszintes házai álltak még a hatvanas években is. Ám az új vasútállomás és az előtte lévő buszvégállomás, illetve a rékasi rámpa megépítése is azt indokolta, hogy egy nagyáteresztő képességű utca nyíljon itt. Sőt, biztos vagyok abban, hogy az előrelátó várostervezők a Csanádi körút létrehozásával, majd a Mátyás király út kiszélesítésével és a Szántó körút megteremtésével egy szolnoki, a városon belül húzódó, de a belvárost tehermenetesítő körút megteremtésében gondolkodtak. Ami, ha a Csáklya utcánál megépülne a második belvárosi Tisza-híd, akkor valóban egy teljes kör lehetne, nagyon sok bosszúságtól megkímélve a Szolnokon élőket.

A Nagy Imre körút tehát együtt született az új állomással, a Jubileum térrel és a köré épülő tízemeletesekkel valamint a József Attila lakóteleppel. Hogy aztán saját jogon megkapja a 2-18. szám alatti tízemeleteseket és az előttük lévő földszintes üzleteket, valamint a 7-17. szám alatt futó négyemeleteseket. Illetve az 1978-ban átadott, akkor még Dr. Csanádi körútinak nevezett, mára Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő általános iskolát. Ami emlékeim szerint az első ilyen stílusú, modern oktatási intézmény volt a városban, és sokáig csak „piros iskola” néven volt ismert.

Nem tudom, a tervezés időszakában milyen nevet szántak ennek az utcának, miként azt sem, hogy az 1974-ben elhunyt közlekedési és postaügyi miniszter neve mikor merült fel lehetőségként.

Abban viszont biztos vagyok, hogy az 1905-ben született, mérnöki és közgazdasági diplomát szerzett, 1927-től kis megszakítással 1956-ig a Magyar Államvasutaknál dolgozó – annak vezérigazgatójaként is működő -, majd többször is a közlekedési tárca élére kinevezett szakember nem volt méltatlan a dologra. Persze nem azért, mert 1956-ban a Nagy Imre, majd pár nappal később a Kádár, 1963-tól 1974-ig pedig több kommunista kormánynak is a tagja volt. Sokkal inkább azért, mert az 1945-re összeomlott magyar vasút egyik újraálmodója, újjáépítője, a nagyteljesítményű vasúthálózat, az akkor korszerű mozdony és gördülőállomány megteremtője volt. Kis túlzással és szégyenkezéssel azt is mondhatjuk, hogy a MÁV lényegében a mai napig abból él, azokat a járműveket használja, amit Csanádi idején megterveztek vagy megvettek.

Gondolom, az első szabadon választott önkormányzat jegyzőkönyveit kellene olvasgatni, hogy megtudjuk: miért éppen a Csanádi körutat keresztelték át az 1956-ban is miniszterelnök, majd 1958-ban kivégzett Nagy Imre emlékére. Arról nem is beszélve, hogy vajon erre a döntésre miért kellett majdnem másfél évet várni az új testület felállása után. Mindenesetre ma Szolnok egyik legforgalmasabb utcája a Nagy Imre körút, egyben a 32-es főútnak is a része, ami például avval a kiváltsággal jár, hogy itt még hétvégenként is működnek a jelzőlámpák. Arról pedig a végén felszerelt fix traffipaxok gondoskodnak majd, hogy sokan eszükbe véssék, melyik közterület viseli Szolnokon Nagy Imre nevét.