Utcasoroló (59.): Mészáros Lőrinc utca

(Nyári ismétlés /NYI/: Ez az írás 2016. január 18-án jelent meg először.)

A Mészáros Lőrinc utca a Baross utcától, a nagypostától indul. Mint a szolnoki belváros Szapáry úttól nyugatra fekvő, aprótelkes utcáira jellemző, ez sem nyílegyenes, hanem előbb a 27-es számnál, szinte egy házhelynyi törés van benne, majd ívesen kanyarodva, az egyik felét elvesztve torkollik bele a Templom utcába, a Szomorú Krisztus szobornál. Páratlan oldala a maga nemében páratlan, hiszen az elejéről és a végéről is hiányzik több porta. Első telkeit valószínűleg a nagyposta mögötti telefonközpont fejlesztés nyelte el valamikor a nyolcvanas években, bár a hetvenes évekből ismert fotókon sem álltak már ott házak. Ennek köszönhető, hogy 13-assal indul a számozás. Az utolsó házszámai tulajdonképpen megvannak, csak éppen negyedutcányira el vannak csúszva, azaz a 31 és a 32 elég messze található egymástól. Az utca végén álló Mészáros Lőrinc utcai házakkal a Madách utcai házak vannak szemben, közöttük pedig egy kisebb térnyi terület található Szolnok egyik legrégebbi köztéri szobrával.

Bizonyos, hogy ezen a helyen legalább kétszáz éve vannak lakott porták. A belvárosi nagytemplom tornyából valamikor 1910 körül készített fotó alapján pedig megállapítható, hogy a zegzugos utca a XX. század elején már sűrűn beépített. A házak többsége hosszútornácos, cseréppel fedett nyeregtetős, de már a magasabb alapra épített, esetleg alápincézett polgárházak is megjelennek.

A több mint száz évvel ezelőtti házak közül ma már talán csak a 27-es számú áll, a többi a belváros terjeszkedésével fokozatosan eltűnt. A Szapáry és a Baross utcák mögötti terület ugyanis a húszas-harmincas évekre felértékelődött, és sorra jelenhettek itt meg a rangosabb, kevésbé falusias, inkább az alföldi városokra jellemző házak, amelyek közül néhány még ma is áll. Ilyen szemmel nézve a Mészáros Lőrinc utcát, kicsit a Templom utca páratlan oldalához hasonlítható, csak éppen itt Szolnok második aranykorának lakóházait találjuk. Érdemes ilyen szemmel megnézni a 15. és 25. közötti épületeket, illetve a fentebb található 18. és 20. számú házakat.

Az elmúlt évtizedekben természetesen itt is megjelentek a különböző küllemű társasházak, illetve a páros oldal magasabb számainál a modern egylakásos épületek. Ezek esztétikai minőségéről külön vitát lehetne nyitni, bár nem vagyok biztos abban, hogy az ott elhangzók a szolnoki építésztársadalom dicsőségét szolgálnák. A magam részéről támogatnám, hogy a még álló, a második világháború előtt épült házak valamiféle helyi védelmet kapjanak, mert inkább azokat hagyjuk a következő nemzedékekre, mintsem az ötlettelen, hasznot maximalizáló új házakat.

A Mészáros Lőrinc utca elnevezése legalább annyira érdekes, mint a házai. Cseh Géza Szolnok város utcanevei könyvéből tudható, hogy a közterület első, 1863-ból ismert elnevezése a Nagyrózsa utca. Hogy ennek az elnevezésnek egyházi vonatkozása van, esetleg egy környéken élő családra, netán magára a növényre vonatkozik, az sajnos nem derül ki. Az azonban igen, hogy az utca déli szakaszát, a szomszédos Madách utcával együtt Szomorú Jézus utcának nevezték 1894-ben, utalva az ott található szoborra. Bizonyos, hogy a közterület elnevezése, éppen a környék utcáinak kusza vonalvezetése miatt nem volt egyértelmű, így Madách utca és Nagyrózsa utca néven is emlegetik a XX. század elején. Az egyértelműsítésre 1926-ban került sor, amikor Szolnok nagyon sok utcájának az átkereszteléséről döntöttek.

A korábbi Nagyrózsa, Madách és Szomorú Jézus utca ekkor kapta a Liebner János nevet. Liebner János 1888-ban született Kakucson és 1910-ben szentelték pappá. Előbb Ceglédbercelen majd Újhartyánban szolgált, aztán Bécsben és Rómában folytatta tanulmányait, így 1914-ben a teológia doktorává avatták. Szolnokra 1920 januárjában helyezte a váci püspök, Cseh Géza szerint azért, hogy a Tanácsköztársaság eszméinek befolyása alá került városban terjessze a vallás tanait. Tény, hogy alig két éves szolnoki tartózkodása alatt elindította a románok által szétlőtt Vártemplom felújítását - emléktábláját 1930-ban helyezték el a falán -, illetve több katolikus szervezetet is létrehozott. Szolnokról előbb Vácra, majd Rómába került, ahol döbbenetesen fiatalon, 37 évesen hunyt el. Szolnoki hatását jelzi, hogy halála után egy évvel utcát neveztek el róla.

Történelmi tanulmányaink alapján kimondhatjuk: 1950-ben senki sem csodálkozhatott azon, hogy eltörölték a Liebner János utcanevet. Azon talán igen, hogy a katolikus pap helyére egy ferences szerzetes neve került. Az 1466-ban született Mészáros Lőrinc ugyanis az volt, és ceglédi plébánosként lett részese a Dózsa György-féle parasztfelkelésnek, ahol egészen az alvezéri rangig vitte. Miután a Rákosi-korban a Dózsa-féle parasztfelkelést az elnyomottak valamiféle nagyon korai felkelésének próbálták beállítani, érthető, hogy a felkelés leverése után máglyahalált halt Mészárosra miért eshetett a választás 1950-ben.

Egyébként Szolnokon kívül Cegléden, Győrben, Kiskőrösön és a fővárosi Wekerle-telepen találunk hasonló nevű utcát.