Szolnok Városi Tanács V. B. (Végrehajtó Bizottság) Műszaki Osztálya 1975. május 21-én jelentést készített a város műemlékeiről a Várospolitikai Bizottság részére. A mindössze 5 (!) oldalas dokumentumhoz három mellékletet csatoltak: a Szolnok város műemlékei illetve műemlék jellegű épületei és szobrai címűt (16 tétel), a Szobrok és emlékművek felsorolást (35 tétel, továbbá 14 emléktábla és 9 darab tanácsi kezelésű sír listájával), valamint a Szolnok városban elhelyezendő képzőművészeti alkotások tervét az 1976 és 1980 közötti időszakra vonatkozóan, éves bontásban. Az összesen 12 oldalas dokumentumban egy árva szó sincs például a református templomról vagy a zsinagógáról, az indóházról vagy a mai könyvtár, netán a bíróság épületéről. Igaz, akkoriban ezek közül még egyik sem volt száz éves. Nem mondhatjuk, hogy a korabeli műszaki osztály túl nagy jelentőséget tulajdonított volna ennek a döntés-előkészítő anyagnak.

Ennek ellenére a mából nézve van néhány kifejezetten érdekes tétel ebben a négy és fél évtizedes, talán a város első említésének 900 éves évfordulójával összefüggésben készült dokumentumban. Például a város 9 darab műemlék jellegű épülete – Vártemplom, Megyeháza, Múzeum, Varga, Partos kápolna és Xavéri Szente Ferenc kápolna – között feltűnik három lakóház is. Az egyik a mai Szapáry utca 17. szám alatt álló épület, amit a dokumentum természetesen még a Ságvári 17. (a számozás megfordítása előtt 22.) szám alá tesz. Az alápincézett, L alaprajzú lakóház szerencsére még mindig áll, múltját a 2017-es felújításkor Dombi Gábor tárta fel, így tudhatjuk, hogy a néhai Molnár utca egyik legrégebbi épületéről van szó. (Az épületről a Szolnoki házak sorozat 38. részében írtam A Molnár utca hírmondója címmel.)

A másik két, 45 éve még megőrzésre érdemesnek tartott lakóépület azonban mára teljesen eltűnt. A Tabán 7. szám alatt lévő egykori lakóházról legalább egy fénykép fennmaradt, ami megtalálható a Damjanich Múzeum Tabán (P)anno kiadvány 16. oldalán. Illetve egy 2012-es napilapos cikk azt sejteti, hogy az épületet ugyanaz a nagyvállalkozó bontatta le, aki később a Tabán 10. helyére is új házat építtetett, és mai is a Tabán közepén lakik. A harmadik, a Kazinczy utca 3. szám alatti lakóházról viszont legfeljebb egy 1960-as légifelvételt tudok előbányászni, hiszen ma már társasház áll a helyén. Sajnos az 1975-ös jelentésből nem derül ki, miért lett volna fontos megőrizni. (Ha valaki tud valamit a házról vagy a későbbi sorsáról, kérem, ossza meg velem!)

Érdekes átnézni Szolnok korabeli szobrainak a felsorolását is, hiszen a 35 alkotásból legalább 13 már nincs meg. Ezek egy része – Kovács Ferenc Munkásmozgalmi emlékműve, Kocsis András Lenin-szobra, Szabó László Fáklyavivője, Simon Ferenc Szamuely-szobra – a rendszerváltásnak vagy a kései megfelelési kényszernek esett áldozatául. Másik részük viszont szimplán „eltűnt”, így például Laborcz Ferenc Óvodások (máshol Vonulók) című alkotása a Verseghy-park és a Sóház utca sarkáról, Kamocsai István rendkívül izgalmas Műszaki haladás (a köznyelvben rozsdaszobor) című műve a Szentháromság térről, vagy éppen Bencsik István Ülő leány (máshol Sellő) című, szökőkúttal kombinált munkája a Táncsics utca elejéről. Ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy a felsorolás nem volt pontos, hiszen nyoma sincs benne a szakszervezeti művelődési házról pár éve levert Táncolóknak, az egykori ÁÉV székház falán lévő Simon Ferenc domborműnek vagy éppen a pártház aulájában a hatvanas évek közepén már állt Lenin-szobornak.

Ugyanakkor említést tesznek benne Pácsi Pál TVM előtt álló Lenin-szobráról, amiről a Köztérkép.hu oldalon könnyen kideríthető, hogy Pátzay Pál munkája lehet. Ez a gyár irodaházának bejárata előtt állhatott fekete, gránit talapzaton. Ha jól sejtem, ez lehetett az a szobor, amit a kilencvenes évek elején Kósa Károly a Bábaképző pincéjében örökített meg. Sorsa pedig ismeretlen, szerintem sírkővé vagy ablakpárkánnyá csiszolódott. Számomra legalább ennyire érdekes a kivitelezés alatt álló műalkotások között talált, a ?900 éves évfordulóval kapcsolatos kompozíció?, amit elvileg a Vosztok ABC (Tallinn városrész két élelmiszerboltja közül valamelyik) előtt helyeztek el, ráadásul a Főváros XIV. kerületének (Zugló) ajándékaként. Nekem nem rémlik, hogy ez mi lehet? Valóban volt ilyen? (Ha valaki tud róla, kérem, árulja el!)

És, ha már kérdések, akkor folytatnám az 1976-ra tervezett, Szolnok városában elhelyezendő képzőművészeti alkotásokkal. A Vízügyi székházban elkészült egy kerámia vagy sgrafittó falikép? Az Eötvös téren volt bármilyen térplasztika? A Pelikán Szálló előtt milyen vízfelület volt, és ahhoz milyen szobor vagy térplasztika kapcsolódott? Megvalósult a Zagyva-parti lakótelep két játékos állatszobra? Vagy éppen az egykori 4-es alatt átvezető aluljáróban volt kerámiából térkép a város idegenforgalmi látnivalóival? Az öt éves terven felsorolt mintegy 30 műalkotás között összesen hármat találtam, amelyek valóban megvalósultak: Kodály, Bartók és József Attila mellszobrai.

(Az 5. kép Polyák Kálmán munkája.)