Hanem az, hogy a hosszas ígérgetések után elkészült honlap egy hatalmas kincses bánya. Ugyanis a Szolnokon megjelenő, de egyben erősen megyei kötődésű Eső irodalmi folyóiratnak a korábbi számai is könnyen megtalálhatóak lettek a www.esolap.hu címen elérhető portálnak köszönhetően. Ráadásul nemcsak úgy ömlesztve, ahogy sok esetben felkerülnek a világhálóra a periodikák. Hanem nagyon jól bontva, számonként és szerzőként. Sőt, a könyvkritikák is külön-külön elérhetők. Így, ha úgy tartja a kedvem, akkor gyorsan rátalálok a tematikus számokra. Viszont, ha egy-egy szerző írásait akarom egyvégtében elolvasni, azt is könnyen megtehetem.

És, ha éppen ez utóbbihoz támad kedvem, megdöbbenhetek, hogy a szolnoki Eső az elmúlt szűk másfél évtizedben micsoda kincseket halmozott fel. Legalább háromszáz szerző művei közül válogathatok. A magyar irodalom sztárjai, jól csengő nevei, helyben ismert és elismert alkotói és pályakezdők. Elképesztő gazdagság. Ami szerintem azoknak a hozzám hasonlóknak, akiknek a polcán nem sorakoznak a lap korábbi számai, csak a világháló segítségével tűnik fel.

A magam részéről kifejezetten hálás vagyok azért, hogy a korábbi lapszámok nem pdf vagy valami kép formátumban, hanem szövegenként kerültek fel az oldalra. Tudom, ez iszonyatos munka lehetett, viszont a lapszámok így könnyen kezelhetők, az egyes szövegek praktikusan olvashatók. Azt persze nem tudom megítélni, hogy a folyóiratra jellemző, önmagukban is értékes illusztrációkból így mennyi veszett el, azt azonban tudom, hogy a Galéria link némi kárpótlást jelent. Ha pedig lesz ereje a szerkesztőknek ezt a különleges kiállítóhelyet visszamenőleg, illetve folyamatosan bővíteni, akkor a kincses bányában egy újabb vágat nyílik majd.

Aki a www.esolap.hu oldalra kattint, ne várjon különös dizájnt, csillogó-villogó, öncélú webes attrakciókat. Az oldal végtelenül egyszerű – szerintem letisztult -, és emiatt nagyon jól kezelhető. Persze, lehetett volna sok mindent máshogy csinálni, de azt a máshogyant is lett volna miért kritizálni. Itt tényleg nem a külcsín, hanem a belbecs a lényeg. Azok a remek szövegek, amelyek így végre bárhonnan, bármikor elérhetővé váltak.

Mennyi olvasnivalót kaptam hirtelen csak azáltal, hogy a lap szerkesztője felhívta az Eső, végre elkészült honlapjára a figyelmemet.

(A képek az Eső idei 1. és 2. számának illusztrációi voltak. Az első Győrfi Sándor, a második Péter László munkája.