Érdekel a világ

A hangját sokan ismerhetik a Magyar Rádióból vagy az Aktívból, mostanában pedig az Amadeusban mond híreket. A Szigligeti Színházban is feltűnik olykor, például egy kisebb szerepet énekel a Jézus Krisztus Szupersztárban. Molnár Róberttel beszélgettünk.

– Hogyan lettél rádiós?

– Művelődésszervezőként a szandai művelődési házban kezdtem dolgozni, és eszembe se jutott, hogy rádiózzak. Az Árnyak zenekar énekeseként viszont egyszer meghívtak a Magyar Rádió szolnoki szerkesztőségébe, és beszélgetés után közölték, hogy a rádiónál fogok dolgozni. Tiltakoztam, mert inkább jó programokat akartam szervezni. Aztán mégis felhívtak, hogy feküdjek le korán, mert másnap hajnalban én leszek a hírolvasó. Olyan határozottan mondták, hogy belevágtam, és azonnal bele is szerettem a rádiózásba. Hét fantasztikus évet töltöttem a Magyar Rádiónál, rengeteg tapasztalatot szereztem. Tudósítottam a Krónikát és szinte az összes magazinba készítettem riportokat, majd átkerültem a Magyar Televízióhoz, mint megyei tudósító. Aztán pedig jött a helyi tévé és a helyi rádió.

– Miért szereted a helyi rádiózást, a híreket?

– Sokáig műsorvezető voltam az Aktív Rádiónál, amit nagyon szerettem. Viszont, ahogy idősebb lettem, egyre inkább a komolyabb dolgok kezdtek foglalkoztatni, és egyre többször jelentett terhet, hogy jókedvűnek tűnjek. Ráadásul kezdett zavarni, hogy olyan zenéket játszottunk, amiktől már rosszul voltam. Nem bántásból mondom, csak kezdett közelebb állni hozzám a hírszerkesztés, a riporterkedés. A hírszerkesztésben azt szeretem, hogy adott szabályok mentén kell felépíteni a híreket, holott nem igazán rajongok a szabályokért, sőt! Riportot pedig azért szeretek készíteni, mert egy kíváncsi ember vagyok. Érdekel a világ és benne az emberek…

– A rádió és a színház mellett mivel foglalkozol mostanában?

– A legszívesebben a fiammal vagyok. Soha senkit sem szerettem még úgy, mint őt. Ha van időm, sportolok is, most éppen bokszolok, és könyveket is írok. A legutóbbi egy gyerekeknek szánt horgászkönyv, amibe beleírtam az e-mail címemet is, így hétről hétre jönnek a kérdések, én meg segítek, mert a gyerekek fontosak. A következő pedig talán egy olyan könyv lesz, ami arról szól, milyen egy autista gyermeket nevelni.

Sülyös Szilvia

Világszerte 3 millióan láthattak

A Szolnoki Szigligeti Színház legutóbbi bemutatóján sok gyerek kapott szerepet, hiszen nélkülük elképzelhetetlen a Légy jó mindhalálig. Nyilas Misi osztálytársainak egyike, a csizmakenőcsöt is felfaló Böszörményi, akit a Verseghyben végzős Czakó Ádám alakít. Beszélgetésünk során kiderült, nem először áll színpadon.

– Hogyan jött az ötlet, hogy az érettségi évében színházban is játsszál?

– Kisiskolás koromtól kezdve szavaltam, versenyeken is indultam, amelyeken hol verset, hol pedig prózát mondtam. Nem volt tehát idegen a szereplés, de csak négy évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy színházban is szívesen kipróbálnám magam. Akkor kerestek szereplőket, a szintén Radó Denise által rendezett, Oliver című musicalhez. Elmentem a válogatásra, meghallgattak, és végül tagja lehettem a dologházi siserehadnak és rablóbandának.

– Milyen érzés volt először belépni a színházba a másik oldalon? Hogy ment a beilleszkedés?

– Először csak kapkodtam a fejem a díszletek, a reflektorok és persze a felnőttek láttán. Mivel azonban a színészek legalább annyira kíváncsiak voltak ránk, gyerekekre, mint amennyire mi rájuk, nyugodtam állíthatom, hogy a kölcsönös érdeklődésnek köszönhetően könnyen ment az ismerkedés, ami már a beilleszkedésünket is jelentette…

– Melyik volt az eddigi legemlékezetesebb fellépésed?

– Talán a legelső, a 2007-es szilveszteri tévés gála. Úgy emlékszem, akkor izgultunk a legjobban, mivel a Duna Televízió élőben közvetítette a műsort, így a Földön mindenhol fogni lehetett. Az utólagos felmérések alapján azt mondták, hogy 3 millió ember nézett bennünket világszerte.

– Végzős vagy a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. Hogy megy a színház mellett a tanulás?

– Azt kell, mondjam, jól. Így, hogy kevesebb szabadidőm van a színház miatt, muszáj nagyon a tanulásra koncentrálnom, nem engedhetem meg, hogy más dolgok vonják el a figyelmemet. Persze nehéz volt bepótolni a próbák miatti lemaradásaimat, de szerencsére az osztálytársaim sokat segítettek, például a szünetekben igyekeztek elmagyarázni a nekem kimaradt dolgokat. Somogyi tanár úr külön korrepetált is matekból, amit ezúton is szeretnék megköszönni neki…

Tóth Rebeka

A Robinzon Cirkusz

A Szolnok szerte ismert zenekar valamikor 2004-2005 táján alakult Spanyiel Péter (Spanyi) vezetésével. A kezdetek esetükben sem voltak zökkenőmentesek, az énekesük például a bemutatkozó buli után mindjárt ki is lépett. A banda mai felállása ezért Spanyiel Péter (Spanyi) gitáros, Szeberényi Attila (Szebi) basszusgitáros, Vajácz Vadölő dobos és végül, de nem utolsósorban Finta Zoltán, (Fintazé) az énekes.

A bemutatkozó buli (2005. december 17.) előtt a zenekar még a Kismalac nevet viselte, és csak az első koncert után vették fel a Robinzon Cirkusz nevet. Hogy miért lett ez a nevük? (Vetődik fel sokakban a kérdés.) Mivel nem tudták eldönteni, hogy Robinzon vagy Cirkusz néven vonuljanak be a rock történetbe „demokratikus bandáról lévén szó”, a két lehetőség összeolvasztása mellett döntöttek.

A srácok egyébként hasonló helyzetben vannak, mint a magyar rockbandák többsége. Penészes „próbaverem” (nem elírás), ahol este nyolc után nem lehet játszani (ez komoly), valamint füstös kocsmákban fergeteges hangulat (ezek meg a fellépések). A tagok hétköznaponként „szürke ruhában szürke utcán tömegközlekedő”, „normális” emberek, akik esténként átváltoznak szuperhőssé. (Idézetek a Zsíros hajú című számukból). A jelmez most nem Zorro-álarc, hanem nagy piros bohócorrok és parókák. A világot pedig egy a szupergonoszoknál sokkal veszélyesebb ellenségtől mentik meg: a fásultságtól és a ridegségtől.

– Általában a zene születik előbb, mert arra könnyebb ráhúzni a szöveget. Próbaverem, cigi, Spanyi gitározgat, mutogat, Szebi lektorál, alakít, szöveget hoz, aztán begyakorlás, örülés, sör – vall a dalaik születéséről Finta Zoli.

A bandának eddig két lemeze jelent meg. Az első, a „Lilöpig fíling” 2007-ben látott napvilágot, borítóján egy süldő disznóval, aki éppen a saját szalonnáját sütögeti. (Elég bizarr.) A második lemezt „Az a gyanúm, hogy a feleségem belépett a Metalikába? címmel (itt már a szerkesztő is röhög) 2010-ben adták ki”…

Liska Enikő