2026.06.5. (péntek)

Naphimnusszal köszönt be 2013

Naphimnusszal köszönt be 2013

Dátum:

A tavalyi nagy sikerű Tánckoncert után a jövő év is különleges zenei-táncos csemegével indulhat Szolnokon. A Szolnoki Szimfonikus Zenekar és a Magyar Állami Nép Együttes a Naphimnusz produkcióját mutatja be január 6-án a Tiszaligeti Sportcsarnokban.

A bajorországi Benediktbeuern kolostorában találták meg azt a Carmina Burana néven ismertté vált XII. századi versgyűjteményt, amelyből Carl Orff komponálta világhírű zeneművét. A mű a tavasz, a bor, a szerelem himnuszaként vált az európai zeneirodalom talán egyik legnépszerűbb darabjává. A gyűjteményben szereplő versek a középkor hol gyengéd, hol vaskos, hol lírai népies költészetének jellegzetes képviselői. A kódexben szereplő úgynevezett vágáns dalok az európai költészet számára is mérföldkövet jelentettek, hiszen a latin nyelvű versírás itt érkezett el a ritmikus és rímes verseléshez.

A Pannon freskó című előadást 2005-ben mutatta be a Magyar Állami Népi Együttes. Néhány gondolat az előadáshoz készült szinopszisból: „Az európai műveltség több évezredes történelme a mítoszok ködébe vész? Az antik világ, a népvándorlás hullámai és a kereszténység évszázadai után egységes, mégis változatos kultúra jött létre ezen a földrészen, amelyet a mi hagyományaink is hitelesen közvetítenek.”

Az előadásban a történelmi múlt elevenedik meg élő hagyományaink által inspirálva. Közismert dallamaink, táncaink különféle etnikai karaktereket felöltve bizonyítják európai összetartozásunkat. A produkció – az archaikus formák mai feldolgozásával – hitet tesz e közös kultúra folyamatossága mellett.

A Magyar Állami Népi Együttes és a Szolnoki Szimfonikus Zenekar együttműködése már több évre tekint vissza. Legújabb közös előadásuk a Naphimnusz, Carl Orff Carmina Buranáját és a Sebő Ferenc komponálta Pannon freskó részleteit állítja színpadra. A produkció, miközben két részre tagolódik, a rendezői szándékok szerint mégis egységes, nagy ívű gondolatként jelenik meg, amelynek karakterét a tánc mellett a komolyzenei, a régizenei és a népzenei megszólalások határozzák meg.

A látványos tánckoncert monumentális, hol sodró, hol lírai jelenetei felidézik az európai és benne a magyar kultúra világunkat formáló hatását. Érdemes újra és újra gyönyörködni benne, mielőtt a mindennapjainkat szorító globalizáció teljesen egységesre gyalulná változatos színeit. A kialakuló kép egyszerre új és ismerős, átélhető és megélhető.

A 2013. január 13-án este, várhatóan a Tiszaligeti Sportcsarnokban közönség elé kerülő produkcióban közreműködnek: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, a Nemzeti Énekkar (karigazgató Antal Mátyás), a Budapesti Ifjúsági Kórus (karigazgató: Gerenday Ágnes), a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus (karigazgató Molnár Éva), a Szolnoki Szimfonikus Zenekar, Herczku Ágnes és Sebő Ferenc. Zenei rendező: Izaki Maszahiro. Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Brutalista álom

Kicsit fáj, hogy Szolnok kimaradt, ám Szolnokról nézve így is érdekes a Walter Rózsi villa brutalista építészetünkről szóló kiállítása. Hátha egyszer Szolnokon is lehet erről így beszélni.

Szolgáltatás és nem kegy

Közelről nézd meg egy város közösségi közlekedését, ha némi fogalmat akarsz alkotni arról, milyen az a település és milyen emberek lakják! Aztán tanulj belőle, ha érdemes! Valencia 1.

Ilyenek voltak

A száz éve elhunyt Papszt Piroska révén Szolnok is „látható” a Néprajzi Múzeum Vágatlanul című kiállításán, ami azonban számomra nemcsak a régi fotók, de a létrejötte miatt is különleges.

A Hatvanas családja

Szolnok elsőszámú élelmiszerboltja a rendszerváltás előtt egyértelműen a „Hatvanasnak” nevezett Csemege volt a Kossuth úton. Egy többezres lánc tagja. Volt egyszer egy Csemege…