Helytörténeti jelentősége nem sok van a szolnoki Rákosi Mátyás utcának. Elsősorban azért, mert amikor Szandaszőlős egyik legnagyobb forgalmú utcáját a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkáráról elnevezték – a fiatalabbak kedvéért: még életében -, a településrész éppen önálló község volt. Nekem is csak azért jutott eszembe Szolnokon hajdani Rákosi vagy Sztálin utcákat keresni, mert nemrég Szentendrén, egy ház falán Rákosi Mátyás utcatáblát találtam. Gondoltam, hátha Szolnokon is lehet ilyesmire bukkanni. De úgy tűnik, ez reménytelen. Főleg amiatt, hogy a Vörösmező út ötvenes években is állt házaiból talán már egy sincs meg.

Így, ha már a két népboldogító vezérről beszélünk, akkor helytörténeti szempontból sokkal érdekesebb, hogy vajon miért nem kapott egyikőjük sem közterületet Szolnokon. Amit pedig legalább két dolog indokolhatott volna.

Egyrészt. Egy rendszerrel korábban például nem úsztuk meg, hogy egy másik népboldogítóról, az olasz fasiszta vezérről, Mussoliniről utcát nevezzenek el a városban. A Kossuth térről a Tisza-partra induló Magyar utca viselte 1937 és 1945 között az itáliai diktátor nevét. Tehát nem lett volna példanélküli az aktuális köpönyeg utcanévre fordítása.

A másik, hogy Rákosi hatalmának csúcsa egybeesett az egyik legnagyobb szolnoki utcanév átkeresztelési időszakkal. Tehát 1952-ben simán előfordulhatott volna, hogy a város főutcája nem Nikosz Beloiannisz, hanem Sztálin vagy Rákosi nevét kapja. Ami ellen abban az időben nem nagyon ágált volna senki. Azt nem hinném, hogy a városi tanács és párt illetékesei azért mondtak le a két névről, mert mondjuk Szandaszőlős már elhalászta előlük. Egyszerűen nem tudok másra tippelni, minthogy valami jövőben felépítendő, a vezérekhez méltó közterületben gondolkodtak, ami aztán olyan sokáig tartott, hogy a kérdést le lehetett venni a napirendről.

Mindenesetre Szandaszőlősön is csak négy évet élt meg a Rákosi Mátyás utca, ami a Szolnok város utcanevei című kötet szerint 1956-ban visszakapta az 1952-ben elvett nevét, és lett ismét Vörösmező út. Amit minden fenntartás nélkül el tudok fogadni, csak az nem világos, hogy miért kapta ezt a nevet a Bírják dűlő 1950-ben, és miért írjuk egybe a Vörösmezőt?

Az egyik magyarázat szerint az utcanév arra utal, hogy a Bírják dűlő a Vörösmező Tsz – a fiatalabbak kedvéért: termelőszövetkezet – központjához vezetett. Igen ám, de a levéltár honlapján elérhető adatok szerint hasonló nevű, mezőgazdasági szövetkezet csak 1955-ben alakult a városrészben. Ráadásul a nevét nem egybe, hanem két külön szóba írta. Azaz, ha nem hiányosak a levéltári adatok, akkor 1952 előtt nem, vagy nem ezért lehetett ez az utca neve. Illetve, ha valóban a Tsz-ről kapta az utca a nevét, akkor miért nem egyezik az írásmód? Vörösmező Tsz-re ugyanis van példa az országban, hiszen például Tapolcán 1948-ben ezen a néven alakult szövetkezet.

Egy másik, ma népszerűbb magyarázat szerint a Vörösmező név valamilyen növényre utal, amelyből állítólag sok volt a község határában. Ám erre vonatkozóan eddig semmit nem találtam. Így azt kell elkönyvelni magamban, hogy a Szolnokhoz tartozó Szandaszőlős igen hosszú főutcája, amely egykor a magyar diktátor nevét is viselte, nem tudom, miért Vörösmező. És vajon miért volt Bírják?

(Nyári ismétlés. Ez az írás 2014. január 14-én jelent meg először.)