2025.08.27. (szerda)

Utcasoroló (29.): Pityó utca

Utcasoroló (29.): Pityó utca

Dátum:

Annak ellenére, hogy történelmi nevet visel ez a közterület, egyetlen utcatábla se jelzi. Sőt, van olyan netes utcakereső, ami nem is tud róla. Igaz, még csak alig négy évtizedes múltra nyúlik vissza a létezése, és leginkább a Zagyván átívelő gyaloghíd vagy a MÁV kórház hívhatta életre.

(Nyári ismétlés. Ez az írás 2014. május 12-én jelent meg először.)

Véletlenül bukkantam egy térképen a Pityó utcára, ami a Városmajor utat és a Zagyván átívelő gyaloghíd Scheftsik-telep felőli végét köti össze. Cseh Géza sokat idézett Szolnok város utcanevei című munkájában azt írja, hogy a közterület elnevezésére a hetvenes évek végén került sor. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy egy 1975-ös kiadású térképen – aminek az adatfelvétele minimum egy-két évvel korábbi – már szerepel ez az utca, ugyanakkor a gyaloghíd még nincs rajta feltüntetve. Tehát a magam részéről inkább arra tippelnék, hogy az utca megnyitását a MÁV Kórház építése indokolta, hiszen így nem a főbejárat felől kellett a szükséges anyagokat mozgatni.

A Pityó utcában lévő építmények, a gyaloghíd Zagyván túli csonka rámpájától eltekintve nem túl érdekesek. A folyó felől jobbra találjuk a MÁV Kórház gazdasági bejáratát, majd amellett a kis, ötvenes éveket idéző lakótelep mellett haladunk el, ami az egykori Scheftsik-major helyére épült, és ahonnan egyetlen kapu nélküli átjáró nyílik a kerítésén a Pityó utcára. A másik oldalon talán a Vízművek felhagyott telephelyét találjuk, ami az egyetlen ingatlan lehet, aminek utca-házszám szerint is a Pityó utcában kell lennie. A mellette álló nővérszálló ugyanis a Városmajor utcában van, bár a Pityó utcában lévő kerítésén találtam egy lefestett házszámtáblát. Ami a Városmajor utca felől zsákutca egyetlen közterületet jelző eszköze lehet, ugyanis utcanévtáblát sehol sem találtam.

A Pityó utca jelentőségét nem is a mérete vagy az ott található épületek adják, hanem várostörténeti neve. Pityónak ugyanis a Zagyvának azt az eredeti ágát nevezték, ami nagyjából a gyaloghídnál kanyarodott a MÁV-kórház irányába, majd valahol az autókereskedésen túl érte el a Tiszát. És ez volt a folyó eredeti ága. Ugyanis, ami ma az egykori várat és a Tabánt elválasztja egymástól, az egy mesterséges ág, ami a másik elmocsarasodása után lett a Zagyva végleges és egyetlen medre. Sokan úgy tartják, hogy az egykori Pityó maradványa a MÁV Kórház kertjében lévő kis tó.

A történelmi neve, az utcanévtábla hiánya és a jelentéktelen épületek ellenére a Pityó utca komoly gyalogos és kerékpáros forgalmat bonyolít. Elsősorban azért, mert a szűken vett belváros felé biztosít gyors összeköttetést. Már csak ezért is megérdemelne egy kicsivel több odafigyelést. De gondolom, ha majd a közterületek rehabilitációja a történelmi belvároson túlra is elér, akkor talán ez az utca is kaphat normális kövezetet és közvilágítás, illetve néhány utcanévtáblát.

Avagy, akkor változik majd meg igazán a képe, ha a MÁV Kórház mögötti üres területeken esetleg egy gyógyfürdő épül, ami nemcsak a Damit pótolhatná, de egészen új funkciót adhatna a kórháznak. De a Pityó gyógyfürdőről inkább majd a Szolnokról álmodom sorozatban essék szó.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

A Ságvári pillanatai

A Szolnok alapításának 900 éves jubileumához kötött nagyberuházások egyik utolsó eleme volt a néhai Nerfeld-palota - Centrum-sarok - helyére felhúzott Árkád. Ennek kapcsán több alkalommal, több fotó is készült az építési területről és a környékről. Így a mai Szapáry utca elejéről is.

MR Szolnok – élt 54 évet

A Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója 70 éve kezdte meg adását. Hatvannyolc éve költözött saját épületbe, tizenhat éve hallgatott el, és azóta kérdéses a Kolozsvári úti épület sorsa. Archívuma ma is sokat mesélhetne Szolnok fél évszázadáról, ha részben vagy egészben nem került volna a szemétbe.

Utcasoroló (45.): Mártírok útja

(VAKÁCIÓ) Ma már a Tisza kanyarulatát követi ez az utca, amelynek történetében a vasút éppúgy felbukkan, mint a Krimi-háború, a Dózsa-féle parasztfelkelés vagy éppen a Holokauszt. Végigmenve rajta komoly lenyomatát találjuk az elmúlt száz év helyi iparosításának és annak leépülésének.

Utcasoroló (2.): Nemes Gerzson sétány

Az egyik legfiatalabb közterünk, hiszen nincs még egy évtizede, hogy a Tiszaliget folyó parti sétányát a mai liget egyik alkotójáról, Nemes Gerzsonról nevezték el. Senkit ne tévesszen meg, hogy a vízépítő mérnök emléktáblája a Tisza Szálló falán található.