2025.10.15. (szerda)

Érdekes helyek (3.): Táncsics úti pengefal

Érdekes helyek (3.): Táncsics úti pengefal

Dátum:

A Táncsics utca 10. és 12. számú házak találkozásánál áll egy rendkívül érdekes építmény, amit a magam részéről köztéri műalkotásnak is szívesen tekintek. A több helyen is megalázott utcában azt a pontot jelöli ki számomra, ahol az aranykor és a szocialista építészete találkozik.

(Téli ismétlés. A cikk először október 14-én jelent meg.)

A rombuszokká összeálló apró betonpillérek lényegében három, szegélyekkel elválasztott szintet alkotnak a Táncsics utca 10-es és 12-es számú házak találkozásánál. Észrevenni azonban csak a színház irányából érkezve, kvázi szemből lehet. A másik irányból, főleg autóból fel sem tűnik, vagy csak egy vékony betonfal. A páros oldal járdájáról nézve kicsit olyan, mintha emberek állnának egymás vállán, ég felé nyúló karokkal. Nagyon sokszor elmentem már mellette, de sokáig észre sem vettem, aztán meg nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget. Pedig szerintem egy fontos, megőrzendő építészeti alkotással van dolgunk.

Abban biztos vagyok, hogy a 12-es számú házhoz tartozik, így azt gondolom, valamikor a hetvenes évek elején épülhetett. Funkciója minimum kettős lehet.

Egyrészt eltakarja, és talán támasztja is a 10-es számú, valamikor a XIX. század végén épült ház utcára nyúló tűzfalát. Bizonyos, hogy a tűzfalnak ez a része a szocializmus idején vált láthatóvá, talán éppen akkor, amikor a mellette lévő korábbi épület eltűnt. Esetleg akkoriban találhatták ki azt is, hogy a beépítés vonala a Táncsics páros oldalán ne folyamatos legyen, hanem éppen itt, megtörjön. Hinni akarok abban, hogy a régi és az új találkozását akarták ezzel hangsúlyozni, vagy éppen valamiféle átvezetést teremteni a két kor építészete között.

Az érdekes építmény másik funkciója a két épület közötti sikátor lezárása lehet. Korábban azt gondoltam, hogy az apró betonelemek teljesen a másik ház falának simulnak, közelebbről azonban látszik, hogy a régi és az új építmény között van némi távolság. (Sajnos valamennyi szemét is.) És befotózva a réseken, a képek azt mutatják, hogy a két épület nem is ér össze, sőt mintha a telek belseje felé haladva távolodnának egymástól a falaik. Azt se tartom kizártnak, hogy egy a Szigligeti utcára átvivő sikátort zártak le ezzel a megoldással. Esetleg éppen amiatt, hogy a két ház túl közel került egymáshoz, így a két fal között nemhogy átjárni, hanem maximum beszorulni tudtak volna az erre járók.

Az azonban biztos, hogy a feltételezett funkciókat szimpatikus módon oldotta meg a korabeli építész. A pengefal az új ház szintjei szerint harmadolja a felületet, majd oldalról zárt módon illeszkedik a régi épülethez.

Tudom, nem egyforma az ízlésünk, és máshol talán háborognák a létezése miatt. Itt viszont kifejezetten tetszik, és a magam részéről egy védendő építőművészeti alkotásnak tekintem. Ami engem mindig arra fog emlékeztetni, hogy a különböző korok építészetét valahogy össze kell illeszteni. És ez olykor sikeres is lehet.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Bűnös város?

A nyár legforróbb ötven napjában Szolnokról megjelent cikkek 75%-a valamilyen bűnügy kapcsán említette a várost. A kultúra és a gazdaság együttesen nem érte el a 7%-ot. Hírünk az országban.

Hatvanból hat

Szép lett volna, ha a Szolnok 950 keretében megnyílik, és nem azt kell újra leírni, hogy 2019 óta zárva. Eddigi 60 évéből 6 év vendégek nélkül telt. Ma se tudjuk, meddig lesz így.

László Béla-jelenség

Nevezzük így a jövőben azokat a szolnoki történéseket, amiket megszállott emberek akkor is megvalósítanak, ha hivatalos helyről segítséget és támogatást nem vagy alig kapnak. A jelenség fontos mozgatója, hogy az aktuális illetékesek tudják, a megszállottak akkor is megcsinálják, ha belepusztulnak.

Miért hagyjuk?

Elkeserítő, ahogy a Tisza mederpartjából napról napra többet lehet látni, miközben néhány hete még a füves területig ért a víz. A Zagyváról nem is beszélve, ami lassan állóvízzé vagy pocsolyává változik. Ha így haladunk, a "vizek városából" a kiszáradt medrek városa leszünk. De miért?