2025.08.27. (szerda)

Pár perc és 80 fillér a különbség

Pár perc és 80 fillér a különbség

Dátum:

A hatvanas évek első felében leginkább a Kossuth teret ábrázoló képeslapok jelentek meg Szolnokról. A meglévő fotókat pedig még akkor is használták, amikor a tér már rég nem úgy nézett ki, ahogy megörökítették. A mellékelt két képeslap fotója ugyanarról a tekercsről származhat.

A szolnoki Kossuth teret ábrázoló, 1965. szeptember 10-én postára adott, álló formátumú képeslapot csak azért vettem meg, mert rémlett, hogy egy szinte ugyanilyen fotót felhasználó lapom már van, és ellenőrizni akartam a hasonlóságukat. Nem csapott be az emlékezetem: bár a két képeslap több év különbséggel jelent meg, több részlet is igazolja, hogy a két fotó csak pár perc eltéréssel készült. Az azonban kideríthetetlen, hogy melyiket exponálták előbb, azaz melyik lehetett előbbre a filmtekercsen.

Azt gondolom, hogy a fotós a Táncsics és a Szigligeti utcák között álló társasház Kossuth utcai frontjáról dolgozhatott. A fekvő formátumú kép alapján abban is biztosak lehetünk, hogy 1963 vagy 1964-ben készíthette a képeket, hiszen a tér közepén negyedszázadig álló Munkásmozgalmi emlékműnek még csak a talapzata van a helyén, ugyanakkor a múzeumtól jobbra álló társasház már áll. Mindezekből pedig az is következhet, hogy a fotós még akkor juthatott be a „lordok házának” nevezett épületbe, amikor az még csak épült.

A két fotót nézegetve biztosak lehetünk abban is, hogy a fotós a két kép készítése közben legalább egy emeletet fel- vagy lement. Ezt leginkább a képek előterében lévő ötágú közvilágítási lámpán vehetjük észre, de a mai könyvtárhoz vezető padok fel- illetve eltűnése is erről tanúskodik. Persze, ez sem vezet közelebb annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy a két kép között melyik készült előbb, hiszen kezdhetett magasabban is az ismeretlen fotós, aki aztán lefele jövet is kattintott még néhányat.

A két fotó keletkezésének közel egyidejűségét egyébként elsőre a parkoló autók bizonyítják. Mind a két képen, ugyanazon a helyen látható ugyanis – jobbról balra haladva – egy M21-es Volga, majd két egymással szemben parkoló Warszawa, végül a múzeum sarkánál egy – talán GAZ típusú – teherautó. Szerintem nulla az esélye annak, hogy ezek az autók kétszer, pontosan ugyanott parkoltak volna. A fák, a hirdetőoszlop és az épületek segítenek a helyzetük egyértelmű kijelölésében. A fekvő képen természetesen több autó van – a mai könyvtár előtt egy Skoda Octavia, a múzeum előtt egy másik Warszawa és egy teherautó is parkol -, hiszen hosszabban látunk rá a parkolóra, míg az álló képen egy mozgó Moszkvics 407-es is feltűnik.

Ugyancsak megtalálható mindkét fotón egy szerintem diákokból álló csoport is. Az álló képeslapon a fotó bal alsó sarkánál látható fa körül tömörülnek, míg a másik képen már a könyvtár felé vivő út melletti padokat is elfoglalták. Más képeslapok kapcsán már kiderült, hogy a hatvanas-hetvenes években a Kossuth teret még rendszeresen használták iskolák arra, hogy a gyerekekkel ott várakozzanak valamilyen eseményre menet. Természetesen csak tippelni tudom, hogy talán itt is valami ilyesmiről lehetett szó.

A fekvő formátumú képeslapon egyébként érdemes észrevenni, hogy a mai könyvtár épülete – az 1891-ben épült Pénzügyőrség – miként is nézett ki öt évtizeddel ezelőtt. A bejárata például nem az épület sarkán volt – oda csak akkor került, amikor könyvtár lett -, és ugye a tetején is ott áll még a lőtorony, ahonnan az egész tér, de még a hídfő is szemmel tartható volt. Ha jól tudom, ez is csak a kilencvenes években tűnt el onnan, amikor a városi lánykollégiumot elkezdték átépíteni. Persze e kép készítésekor nem diáklányoktól volt hangos az épület. Ha jól sikerült belőni a két kép készítésének időpontját, akkor azt feltételezhetem, hogy a fotózás pillanatában a pártbizottság munkatársai éppen az új városközpontban elkészülő pártházba való költözésre készülhettek. Ám ez már egy másik történet.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Rácsodálkozás a 84 évvel ezelőtti Szolnokra

Szolnok XX. századi történetének egyik sokat emlegetett "forrása" a Scheftsik György által szerkesztett és Kalotai László által kiadott Jász-Nagykun-Szolnok megye múltja és jelene című vaskos kötet. Leginkább azért, mert néhány fotóval és jóval több szóval képet ad a város 1934 körüli állapotáról is.

A Hősök terének bővítése

(NYI) A több mint ötvenéves fotókat nézegetve döbbentem rá, hogy az SZTK előtti Hősök terét 1965-66-ban Kelet felé kibővítették. Illetve úgyis fogalmazhatok, hogy ekkor alakították ki a Budai Nagy Antal utca elejét. A cikkhez használt három fotó persze a korabeli technikáról és a divatról is mesél.

Szolnok első aranykora

Szolnok létezésére lassan 950 éve írásos bizonyítékunk van. A mai Szolnok azonban - szerintem - a kiegyezés után, a megyeszékhellyé válást követően született meg. A vasútnak is köszönhetően. Hosszú születés vagy gyerekkor volt, de inkább nevezzünk aranykornak, ami az első világháborúig tartott.

Vendégposzt: Merengés

Merengő Krisztus. A szobor már 1800 óta áll a Madách utca és a Templom utca találkozásánál. Gyerekkoromban, az 1960-as években még Szomorú Jézus szoborként ismerték a szolnokiak. Csicsman György írása.