2025.08.27. (szerda)

Pusztuló álmok

Pusztuló álmok

Dátum:

Itt van az ősz, itt van... Hullanak a levelek... És, amit nyáron eltakartak a fák, azok ismét a szemeink elé kerülnek. Dühönghetünk, ötletelhetünk, de leginkább csak tehetetlenül nézhetjük, ahogy Szolnok épített öröksége, várostörténetileg fontos építményei, egykori turisztikai tervei elpusztulnak. Az átgondolatlan privatizáció, a haszonszerzés, és korábbi rossz döntések foglyul ejtették Szolnok álmait. Évek jönnek, mennek és lassan elmaradnak...
Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Erre is futja?

Reklámtábla? Tájékoztatótábla? Kint felejtett tábla? Értelmetlen tábla? A Városmajor út elején, egy beton villanyoszlopra szerelve található ez a két - de feltételezhetően egynek szánt - tábla. Hasznossá lehetne tenni? Volna értelme? Minden bizonnyal, ha valaki eldöntené, mi is a célja. Annak ellenére, hogy nem ez Szolnok egyetlen kint felejtett vagy értelmét vesztett közlekedési táblája. Ezekkel senkinek nem kell elszámolnia? Nincsenek ezek leltárban? Ja, akkor érthető. Gazdag ország vagyunk, erre is futja!

Emlék tábla

Gyerekkoromban a Tiszaliget egyik kihagyhatatlan attrakciója volt - a strand, a harci járművek, a kiállított repülő, a KRESZ-park mellett - a tó és a gát között lévő erdei tornapálya. Amihez hasonló nagyon sok volt az országban. Ma már talán egyik sincs meg, miként a szolnokinak is csak a nyomait találhatjuk a fák között. Negyven éves emlékeket ébresztenek. Nehogy elpusztítsák!

Senki járdája

Húsz méterre Szolnok főutcájától. A nagyposta mögött, az egykori telefonközpont mellett. Egy járdaszakasz, amelyik úgy tűnik, senkié. Mert, ha valakié lenne, akkor nem gyűlne ott több év lehullott levele és szemete, hanem olykor az a valaki csak takarítaná. Senki járdája, ami senkinek sem szúr szemet? Ami senkit sem zavar? És senki sincs, aki szóljon miatta a gazdájának? Ha így van, akkor Szolnok senki városa.

Csodafenyő

A Tiszaparti sétányon, a Tiszavirág-híd lábánál megtörtént a csoda. Egy piciny csemetefenyő nem akarván elpusztulni, inkább leküzdött minden akadályt, felkúszott a sötét jelzőtábla-csövön, és a fényre ért. Kibontotta ágait, a Nap felé fordult, és élvezte a szolnoki hideget. Onnan fentről, a táblaoszlop tetejéről nézett le megdöbbenve a csodálkozó szolnokiakra: "Bevettétek?!"