– Milyen a jó kávé?
– Nem mindegy, milyen kávéból készül, fontos, hogy milyen géppel főzik, és az is számít, ki készíti. Mondjuk hetven százalék maga a kávé, a maradék harminc pedig fele-fele arányban a gép és az ember. Igaz, mindkettő tönkre is teheti a kávét.
– Erre mikor jött rá?
– Mielőtt elkezdtünk a Frei Caféban dolgozni, egy hónapig képeztek bennünket. Mindent megmutattak, amit a kávéról tudni lehet: a szüretről, a pörkölésről, a főzésről. Csak úgy állhattunk be a pult mögé, ha az általunk kínált, nagyjából ötven féle kávé és tea receptúráját oda-vissza tudjuk. Igaz, már előtte nagy kávés voltam, szerettem kipróbálni az ízeket, az árnyalatokat, a kontrasztokat.
– Egy kávézó vezetőjének a szemével, milyen a jó vendég?
– Az nagyon jó, ha határozott elképzelése van arról, mit szeretne: rövidet, hosszút, tejeset, vagy valami különleges ízesítésűt. Ha ilyen nincs, akkor nem baj, ha engedi magát vezetni. Azt mindig gyorsan tisztázzuk, hogy presszókávét, cappuccinót vagy valami tejeset szeretne. Amikor ez megvan, akkor már keresgélhetünk, hogy inkább a hagyományos ízeket részesíti előnybe, avagy valami különlegesség is belefér. Ha eddig eljutunk, akkor már könnyen tudunk akár két-három dolgot is ajánlani. Még akkor is, ha az elején kiderül, hogy a vendég koffeinmentes kávét szeretne, ugyanis mindent el tudunk készíteni ilyen formában is. És a mi koffeinmentes kávénk nem az, amit az emberek általában erről gondolnak.
– A kínálat minden kávéját kóstolta már? Csukott szemmel felismerné bármelyiket?
– Kötelességünk mindent megkóstolni. Azt nem mondom, hogy bármelyiket rögtön tudnám azonosítani egy csészében, de a többségét egész biztosan. Ha nem így lenne, nem tudnánk ajánlani a vendégeknek. Meg a minőség ellenőrzése miatt sem baj, ha kóstoljuk is, amit kínálunk.
– Van a városban olyan hely, ahol jobb kávét kínálnak?
– Nincs olyan kávét kínáló hely a városban, amit nem próbáltunk volna ki. Ez egyfajta szakmai kötelességünk is, hiszen sokszor jönnek úgy a vendégek, hogy valahol ittak valamit, és ahhoz hasonlót szeretnének nálunk is. Ilyenkor nagyjából tudnunk kell, hogy mit ajánljunk. Azt hiszem, az Arabica az egyetlen hely, ahol hasonló minőséget tudnak, mint mi, igaz az ottani kávét is külföldön pörkölik, ami miatt óhatatlanul veszít az aromájából. Mi viszont a 18 országban vásárolt kávét Magyarországon pörköljük és csomagoljuk.
– Több mint egy éve vannak nyitva. Megszokták a szolnokiak a kávézót?
– Mára kialakult egy állandó vendégkörünk, akik közül sokan naponta, sokan csak hetente, de rendszeresen beülnek hozzánk. Ugyanakkor nagyon jó helyen is vagyunk a Hild téren, sokan csak azért jönnek be, mert éppen erre jártak. Igaz, van még min dolgoznunk, hiszen akik nem járnak erre naponta, azok elcsodálkoznak, hogy itt egy Frei kávézó.
– Sok érdekes programot is kínálnak. Ezek önálló szervezések, avagy az Aba Novák Kulturális Központ programjai?
– Együttműködési megállapodásunk van az ANKK-val, ami arról szól, hogy kölcsönösen segítjük egymás rendezvényeit. De ez természetes is, hiszen vannak olyan programok, amelyek a hely adottságai miatt sokkal jobb helyen vannak nálunk, mint az épületben máshol. Az is nagy könnyebbség, hogy amikor mi szervezünk programot, akkor a plakátozástól kezdve a jegyszedésig, sok mindenben segítenek.
– Az országban máshol is működik Frei Café. Mindenütt ugyanez a szisztéma?
– A kávékat illetően igen. A belső térben is van hasonlóság. Azonban a legtöbb helyen csak a pultnál van kiszolgálás, nálunk viszont az asztaloknál. Azt hiszem, ezen a helyen, ilyen körülmények között, ez sokkal jobban illik Szolnokhoz.