Kedves bSZ!
A napokban nekem is volt egy dilemmám.
A Táncsics utcában, a honvédségi épület elől tolattam ki. A következő pillanatban, legnagyobb meglepetésemre, a toronyház tövéből kivágódott egy fekete Opel Vectra, és elindult felém, a forgalommal szemben.
Már annyi időm se volt, hogy lehúzódjak. Villogtam, mint az őrült.
Nem számított.
A fekete Vectra felhúzódott a járdára, és végigszáguldott az egyébként a másik irányban egyirányú utcán. Ha jól láttam a tükörben, akkor még három autó állt hozzám hasonlóan bután az utcában. És nem tehettünk semmit. Végig kellett néznünk, ahogy a Vectra, forgalommal szemben száguldozik, fényes nappal a városban.
Azt hiszem, szerencsém volt.
Össze is törhették volna az autómat. Vagy az autó öt utasa, akik egyébként jól megnéztek maguknak, ki is ugorhattak volna a kocsijukból. Az öt jól megtermett – és itt jön az én dilemmám, hogy milyen jelzőt írhatok ide -, szemmel láthatólag az egyik kisebbséghez tartozó fiatalember helyre is rakhatott volna. És akkor se történt volna semmi különös.
A dilemmámat én is elmondhatom. Hogy nevezzem meg őket anélkül, hogy megbántanám a kisebbség többi tagját. Mert nem gondolnám, hogy közülük mindenki így viselkedik. És azt sem, hogy csak rájuk jellemző a forgalommal szemben menni. És biztos, közöttük is vannak olyanok, akik egy ilyen produkció láttán rosszul lesznek, és felkiáltanak, hogy ez életveszélyes.
De aznap elég rosszul éreztem magam. Részben a tehetetlen dühtől.
Üdvözlettel:
Névtelen Autós
Tisztelt blogSzolnok!
Az én történetem egyszerűbb, és nincsenek benne kisebbségek, csak rendőrök.
Az egyik egyirányú belvárosi utcában, a közlekedési lámpánál álltam. Mögöttem egy rendőrbusz, benne négy rendőr. Mellettem pedig félig a járdán, félig a lámpával védett zebrán, kicsit a forgalmat akadályozva, de nagyon tilosban állva egy autó.
Ugye mindenki ki tudja találni, hogy mi történt!
Semmi. A lámpa váltott, és a rendőrök velem együtt mentek tovább.
Önök szerint miért?
Nem lehet, hogy az Ön dilemmáját részben az ilyen hozzáállás idézi elő?
K. Béla