2025.08.27. (szerda)

A kávé illata

A kávé illata

Dátum:

Nem szeretem a kávét. Lényegében csak a társaság kedvéért iszom, meg hogy kávézókba járhassak. Mert a kávézókat és a kávéházakat nagyon szeretem. Sőt! Szerintem egy város kávézók nélkül olyan, mint egy nő illatok nélkül. Lényegtelen.

cafefrei2_400Szolnok egyre illatosabb. Vannak ígéretes kezdeményezések és elkeserítő kudarcok. Az utóbbiakról most ne beszéljünk, legyünk optimisták, és reméljük, hogy az, ami az Aba Novák Kulturális Központ alatt elkezdődött, sikerre van ítélve.

Szögezzük le, a Café Frei kitűnő helyen van. Ez két dolog miatt fontos. Egyrészt mindig ücsörögnek egy-két asztalnál, ami a nagy üvegportáloknak köszönhetően a legjobb reklám, hisz ki a fene akar bemenni egy üres vendéglátóhelyre. Másrészt, ha általában ülnek az asztaloknál, akkor van remény arra, hogy az üzemeltetőnek megéri működtetni a kávézót, és amit ma megkedvelünk, holnap nem zár be. (És itt emlékezzünk szomorúan a Pelikán Bevásárlóközpont földszintjén bezárt kávézóra.)

A kávézók és a kávéházak lényege nem elsősorban a kínálat. Hiszen ahhoz, hogy rendelhessünk, előbb kedvet kell kapnunk a belépéshez, aztán a bent maradáshoz. Egy kávéháznak legyen hangulata, ott érezze jól magát az ember akkor is, ha csak egy perce ugrik be, és akkor is, ha órákat tölt az asztaloknál. A Café Frei világosságával, nyugalmat árasztó belső terével, kicsit összevissza bútoraival ennek a követelménynek tökéletesen megfelel. Jó oda beülni.

Ám még mindig ne beszéljünk a kávéról, mert akad egy további ennél fontosabb dolog. A személyzet. Amelyik kedves, de nem tolakodó, amelyik hozzáértő, de nem lenéző szakember. Tagjai jól érzik magukat munka közben, és szavak nélkül is azt üzenik a vendégnek: visszavárunk. A tavalyi nyitás óta járok a Café Freibe, és ezen a téren is hibátlan. Imádom azokat a helyeket, ahol már-már ismerősként üdvözölnek, pedig semmi egyebet nem teszek, mint megveszem, amit árulnak.

És akkor beszéljünk egy kicsit a kávéról is, ami számomra csak alibi a belépésre. Szerintem a Café Frei Nápolyi habos kávéja a legjobb: kávé, de inkább tej, kávés tej vagy tejeskávé, mindig ugyanolyan habbal. Isteni a svájci forró csoki is, főleg ha hagyjuk egy kicsit kihűlni. De a legjobb, hogy amióta odajárok, ezek mindig ugyanolyanok, mindig ugyanazt kapom. Mert nincs annál elkeserítőbb, mint ha valami egyszer ízlik, másodszor viszont ugyanazon a néven pocsék.

A Café Frei Szolnok egyik illata. Tessék kipróbálni! Tessék csak beülni, kívülállóként nézni a rohanó embereket, elfogadni a kedves ajánlást, belekortyolni az élvezetes nedűbe, és esetleg beszélgetni valakivel, rácsodálkozni a világra, gondolkodni, találkozni, vagy egyszerűen csak pár pillanatra az életnek örülni. Mert szerintem ez mindenkinek jár.

Összefutunk ott valamikor?

Előző cikk
Következő cikk

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Gyorsan, valami jót

Lehet, hogy nem itt készül a világ legjobb pizzája, még azt is el tudom fogadni, hogy nem is igazi és nem is olasz az, amit a Kossuth utcai Prontoban alkotnak, de hogy nekem ízlik és szeretem, az tény. Délben vagy este, helyben vagy otthon, vállalható.

Esélylatolgatás

Adjunk egy esélyt az Agóra bisztrónak, mert bár földszinten van, már maga a kilátás miatt is megér egy próbát. Ahogy a letisztult, modern berendezés miatt is érdemes megnézni. És persze, ha már ott vagyunk, adjunk esélyt a kínálatnak és a személyzetnek is.

Mesebeli pékség

Nálunk nehezen indul a hétvége a Lipóti pékség kakaós csigája nélkül. Ehhez viszont vagy már pénteken be kell spájzolni, vagy szombaton is korán kell kelni, különben könnyen hoppon maradhatunk. Márpedig az nem jó. Tehát vagy Lipóti csiga vagy semmi.

Kell a Hisztéria

Tudják, miben hasonlít Budapest és Szolnok egykori korzója, azaz az Andrássy és a Szapáry út? És azon gondolkodtak már, hogy Szolnok legnagyobb "sétatere", a Tisza-parti sétány közvetlen közelében miért nem lehet fagyit kapni? Tudom, minden változik, de azért segíthet a Hisztéria.