2025.08.27. (szerda)

A múlt, mint reklám

A múlt, mint reklám

Dátum:

Lehet egy hentesüzlet múzeum is egyben? Csak a szándékon múlik. Megéri? Én biztos, nem vásároltam volna ott, ha a kiállítás nem csalogat be. A marosvásárhelyi Petry mészárszéket, mint követendő példát citálom. A látnivalók közül sokszor kimarad, pedig ott van a Rákóczi-lépcső alján.

Nagyon szeretem Marosvásárhelyt. Részben a jelenlegi színháza miatt, ami szerintem per pillanat a legjobb magyar nyelvű teátrum. Másrészt a magyar szecesszió „koronaékszere”, a marosvásárhelyi Kultúrpalota okán, aminek ugye komoly szolnoki kötődése van a Tükörteremben lévő Pólya Tibor festmények révén. És most már azt mondhatom, hogy egy nyolcadik generációs családi mészárszék miatt is, ami nemcsak egy hentesbolt kiegészítve komoly étteremmel és rendezvényhelyiségekkel, hanem egy hely-, ipar- és kereskedelemtörténeti kiállítóhely is, amolyan igazi szívvel-lélekkel magánmúzeum. Nem is értem, eddig hogy kerülte el a figyelmemet.

A Petry-féle mészárszék ott van a marosvásárhelyi várból levezető, szinte minden útikalauzban megemlített, ám mára teljesen elkopott festésű Rákóczi-lépcső alján. Elsőre szimpla hentesboltnak nézheti az ember, ám ha valamilyen oknál fogva mégis benéz a hatalmas üvegablakon, akkor gyorsan rájön: annál jóval több. Aminek persze már a cégér miatt is derengenie kellene, hogy a bejárati ajtó hentesbárdból készített „kilincsét” ne is említsem. A Petry-féle mészárszék egy kiállítótérrel kezdődik, és csak azon áthaladva lehet belépni a hentesüzletbe, ahol persze a nyolcadik generáció óta ezt az ipart űző család mai termékei is megtalálhatóak. Biztos, hogy nem vettem volna például a töpörtyűjükből, ha nem fedezem fel a „múzeumukat”, márpedig akkor egy kulináris élménnyel is szegényebb lennék. Ők meg sok-sok lejjel.

De nemcsak a régi hentesüzletet idéző, az alapító arcképével díszített, régebbi és újabb eszközöket egy diszkrét üvegfal mögött felvonultató előtérből áll ez a múzeum, hanem a bolt után egy nagyobb kiállító- és rendezvénytérből is. Ahol természetesen több nyelven is elolvashatjuk az 1880-as évek második fele óta a „húsiparban” dolgozó család történetét, ami éppúgy nem nélkülözi a Monarchia korabeli boldog békeidőket, mint a szocialista államosítást és a rendszerváltás utáni újrakezdést, azaz az elveszett álmok újraépítését. Dokumentumok, képek, dátumok és persze sok-sok eszköz tiszteleg nemcsak egy család, hanem egy szakma előtt is. Arról nem is beszélve, hogy az egyébként rendezvénytérként is funkcionáló különterem Marosvásárhely történetének egy speciális, de nélkülözhetetlen szeletének is emléket állít.

Tudjuk mi Szolnokon, hogy a marosvásárhelyi Petry (máshol Petri) család első generációi idején kik látták el hússal a városunkat, hol és kik voltak a hentesek, a pékek, később a szatócsboltosok? Ha néhány tudják is ezt, hol van ez úgy elmesélve, hogy sokan tudhassák, netán egy hozzánk érkező idegen is megismerhesse? Vagy Szolnokon nem voltak egy-egy szakmának kiváló mesterei, nemcsak a városban, de a környékén is ismert „legendái”? Nálunk is ugyanaz a Monarchia volt, ugyanaz a szocializmus lett és ugyanúgy eljött a rendszerváltás. Csak valahogy a múlt egyszerű, de nélkülözhetetlen napszámosainak a megmutatása nem történt, történik meg. Pedig, miként számomra a marosvásárhelyi Petry mészárszék megmutatta, egy hentesüzletben is lehet turisztikai potenciál. Ami ott, azonnal pénzre váltódik.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Magyarország legrégebbi filmfesztiválja

A XVII. Szolnoki Nemzetközi Képzőművészeti Filmfesztivál első vetítése október 12-én indul a rendezvénynek negyedszázada otthont adó Tisza moziban. A 18 ország 61 versenyfilmjének bemutatása egyben azt is jelenti, hogy Magyarország legrégebb óta működő filmfesztiválját rendezik Szolnokon.

Társas-tár: Csempézünk?

Amikor ez a kérdés elhangzik, természetesen senki sem a fürdőszoba vagy a konyha felújítására gondol, hanem arra, hogy a következő 35-40 percet töltsük együtt, és társasozzunk egy jót. Az Azul nevű társas kettő-négy embernek kitűnő stratégiai játék. Színes kövek rakosgatásával.

Sírni egy állomáson

A peronon zongora, az évszázados épületben gyorsétterem, világmárka kávézó, illatos pékség és olyan központi váró, hogy királyi palotáknak is díszére válna. Ja, igen: egy európai vasútállomásról van szó. Ahol csak áll a magyar utazó, és egyszerűen nem érti, hogy nálunk ezt miért nem lehet így.

A múlt megmentése

Az épített örökséget nem úgy lehet megmenteni, sőt turisztikai célokra fordítani, hogy ma azon sápítozunk, mi mindenünk volt és pusztult el, vagy építünk valami soha nem létezett, réginek tűnőt. A megőrzött örökségben ott vannak azok, akik a maguk jelenében, időben gondoltak a jövő múltjára.