2025.08.26. (kedd)

A Szabadság tér régi szintje

A Szabadság tér régi szintje

Dátum:

Micsoda nyüzsgés Szolnok legforgalmasabb terén, ami nemcsak azért különleges, mert több mint 130 éve nem változtatták meg a nevét, hanem mert az előző századfordulón megörökített házai közül csak kettő tűnt el azóta. A szolnoki Szabadság térnek csak a szintje változott e kép születése óta.

Micsoda nyüzsgés Szolnok legforgalmasabb terén, ami nemcsak azért különleges, mert több mint 130 éve nem változtatták meg a nevét, hanem mert az előző századfordulón megörökített házai közül csak kettő tűnt el azóta. A szolnoki Szabadság térnek csak a szintje változott e kép születése óta.

Legyünk pontosak! Ezen az 1907 és 1912 nyara között készült szolnoki felvételen a helyi Szabadság térnek csak négy háza látható. A felvétel jobb szélén a 3-as számú telken álló Gyömörey-féle lakóház kétharmada látszik, ami valamikor az 1880-as években épült a város korábbi polgármesterének. (Gyömörey Félix 1878-1880 között volt Szolnok első embere.) Az épületet néhány éve már a Varga Katalin Gimnázium használja, miként a mellette álló két kisebb ház helyén 1989-ben épült új tömböt is. A Gyömörey-ház melletti alápincézett épület a fotó készítése idején valószínűleg már kereskedőház, miként a második világháborúig is az volt: a harmincas években halkereskedő, bőrös és aranyozó is működött benne. A következő, „aprócska” ház is majd csak a harmincas években lett a Damjanich gyógyszertár, miután Zombory Lajos festőművész már nem használta. Őszintén megmondom, nem tudom, hogy e fotó készítésekor éppen mi működhetett benne.

Abban viszont biztos vagyok, hogy e képeslapot Szolnokról Miskolcra küldő, kibogarászhatatlan nevű személy, akár a Szabadság tér 6. szám alatt is vehette ezt az anzikszot, sőt bélyeget is ott szerezhetett hozzá, hogy aztán feladja. Merthogy Szolnok első, és máig álló kétemeletes bérháza – Obermayer Lajos 1856-ban építette – a 20. század első három évtizedében a Magyar Királyi Posta hivatalaként szolgált. Azt követően, hogy 1894-ben a bíróság átköltözött a mellette álló, de már a Kossuth utca 1. szám alatt lévő Törvényházba, és azt megelőzően, hogy a város 1932-ben ideiglenesen átengedte leánygimnáziumnak az épületet. Ezen a fotón is kivehető, hogy a posta bejárata nem az épület közepén, hanem a Zagyva felé eső oldalon volt. Azt hiszem, helyi mércével nyugodtan sorolhatjuk a szolnoki palotasorhoz, amit a Törvényház, az 1907-ben elkészült Biztosítós bérház, az 1900-ban átadott Mezőgazdasági takarékpénztár és az Arany János út másik sarkán álló Császy-féle ház alkottak/alkotnak.

Ezen a felvételen a távolba kivehető az ugyancsak 1894-ben átkeresztelt – Piacról Kossuthra – főterünk néhány épülete. Legmesszebb a Steiner-féle ház, tőle jobbra pedig a mai múzeum tömbje látható. Az ekkor már álló városháza, Népbank, Pénzügyigazgatóság és Tiszavidéki takarékpénztár épülete természetesen nem férhetett rá a képre, és a Kossuth – akkor Gorove – utca páros oldalából is csak az 1878-ban átadott megyeháza látszik. A fotó bal szélén, a megyeházába kicsit belemosódó földszintes épület azonban már a Scheftsik-bazár, ami 1928-ig állt ezen a Damjanich utca 1-es számú telken. És, aminek a sarkán – e fotón még éppen látszik – az az üzlethelyiség tűnik fel, ahol Szabó István Damjanich gyógyszertára működött.

És akkor nézzük meg jobban e fotó bal szélét! Az ott nem egy téglarakás, hanem a Szabadság – korábban Honvéd – téren 1869-ben felállított Szolnoki csata emlékműnek a lábazata. Ami ma már természetesen nem látható, hiszen a vasbeton Tisza- (1911), majd Zagyva-hidak (1926) hídfői miatt fokozatosan elkezdték megemelni a Szabadság tér szintjét. Emiatt egy hasonló beállítású képet már el se lehetne készíteni, hiszen a Szabadság tér 3. szám alatti épületnek nagyjából a földszinti ablakaival van egyszintben az autóút alja. De hát ez a felvétel még akkor készült, amikor jó eséllyel fahidak vezettek át a két folyón, amikor autó még nem járt a környéken, és egy dolgos hétköznapon terhet fuvarozó lovaskocsik, lehajtható tetejű bérkocsik és sok-sok gyalogos járt erre.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide a nevét

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Horthyból a Kádár-korba

Miként fordulhatott elő, hogy egy Horthy-korban készült szolnoki fotó, körülbelül húsz évvel később, a Kádár-korban képeslapként jelenjen meg? Ilyen volt a slendrián szocializmus? Vagy olyanok döntöttek a vidéki városok képeslapjairól Budapesten, akik kevés helyismerettel rendelkeztek?

Séta a Netfeld-palota előtt

A Róth Dezső szolnoki papírkereskedő megbízásából készült kép fotósa nagyjából a mai Boldog Sándor István és Baross utcák kereszteződésétől dolgozott. Célja egyértelműen az volt, hogy lencséjével befogja az egész Nerfeld-palotát, ami nem sokkal előbb készülhetett el. Szolnok 1930 körül.

Róth Dezső céges reklámja

Aki elsőre nem ismerné fel, hogy ezen a képeslapon Szolnok néhai Gorove utcájának 15. és 29. számú házai láthatóak, annak a város meghatározásában segít a bal alsó sarokban lévő felirat. Amire ráerősít a szöveges oldalra elhelyezett kiadói jelzés: Róth Dezső papír áruháza, Szolnok. Egy klasszikus, ám ritka reklámképeslappal van dolgunk.

Rajzolt busz a Tisza-hídon

Valószínű, hogy Zsoldos Nagy Illés 1967-ben készült grafikája valamilyen közintézmény falát díszíthette a rendszerváltásig, majd a hozzá hasonló realista alkotásokkal együtt kiselejtezték. Rengeteg hasonló kép született a Kádár-korban - Szolnokról is -, és valószínű, többségük azóta meg is semmisült. Ezért vettem meg a Tisza-hídon átrobogó autóbusz rajzát.