2025.10.29. (szerda)

A vegyi strand

A vegyi strand

Dátum:

Létezéséről csak tudtam, de soha sem jártam ott. Eddig. Most is véletlenül bukkantam rá a gáton futó kerékpárút mellett. Akkor élhette fénykorát, amikor Szolnokon még legalább hét helyen lehetett strandolni. Építése sok mindent elárul a szocializmus lakótelep-eszményéről.

(Nyári ismétlés: Ez a cikk 2017. május 10-én jelent meg először.)

A nyolcvanas években sokat hallottam a vegyi és a cukorgyári strandokról, amiket szandai gyerekként, főleg nyáron, nagyon tudtam irigyelni az azonos nevű lakótelepen élőktől. Nekem minimum fél óra volt, hogy bejussak a Tiszaligetbe vagy a Damiba, a MÁV strand meg inkább egy órányira volt tőlünk. Szandán, a Kilián Repülőműszaki Főiskola uszodájáról pedig az évtized végéig nem is álmodozhattunk, hiszen oda csak a katonák és talán a rokonaik léphettek be. Ettől függetlenül nyugodt szívvel mondhattuk Szolnokról, hogy a fürdők városa, hiszen a tiszai potyákat nem számolva, a Tisza szállóval együtt hét helyen lehetett nyáron „strandolni”.

A mából nézve talán érdekes, hogy e strandok közül négy valamilyen munkahelyhez volt köthető. Ha nem számoljuk a Kiliánon lévő Magyar Néphadsereg tulajdonában lévő uszodát, illetve a már harmincas években is működő vasutas (MÁV) sporttelepen lévő fürdőt, akkor is beszélnünk kell a város két nagyvállalatának – a Tiszamenti Vegyiművek (TVM) és a Szolnoki Cukorgyár – saját strandjairól. Amelyek az ötvenes években építeni kezdett lakótelepek részeként jöhetett létre. (A két strand pontos történetének még nem tudtam utánajárni, ezért itt most csak a sejtéseimet írom le. Ha azonban bárkinek vannak pontos információi vagy emlékei a nevezett helyekről, és azokat hajlandó elárulni azért, hogy megosszuk a szolnokiakkal, akkor írjon!)

Azt mindenesetre bizton állíthatjuk, hogy a szocialista városépítészetben jelentős helyet elfoglaló lakótelepek esetében nemcsak lakásokat, otthonokat igyekeztek létrehozni. Sok helyen az iskola, óvoda, bölcsőde, bolt, szolgáltatóház, rendelő – amelyek nem mindig készültek el az első lakások átadására – témákat igyekeztek meghaladni. A blokkházak közé, köré próbáltak minden olyat megépíteni, ami az ott lakók komfortérzékét emelhette. Persze ehhez az is kellett, hogy az eredeti tervek – lásd a Széchenyiről rajzolt első elképzeléseket – meg is valósuljanak. Ha ez összejött, akkor művelődési házak, könyvtárak, sportlétesítmények, KRESZ-parkok, és uszodák is létesültek. Különösen igaz volt ez a kiemelt, szocialista nagyvállalatokhoz kapcsolódó lakótelepekre, ahol a „munkásosztály élcsapata” lakott (a korabeli propaganda szerint). Ez kellett egyébként ahhoz, hogy az állami vállalatok közösségi célokra is költsenek, hiszen például a strandokat nemcsak felépíteni, de üzemeltetni is kellett.

Csak tippelem, hogy ennek köszönhette létét a TVM lakótelep és a gát közé épített egykori vegyi strand is. Aminek a pusztulását szintén az egykori szocialista ipar leépítése idézte elő. Így ma már csak nyomokban és romokban fedezhető fel a strand. Ahol a bozótosba járkálva nekem ma úgy tűnik, hogy egykor lehetett egy nagymedence – ami lényegében egybe volt építve egy kisebbel -, illetve távolabb egy gyerekpancsoló alapjait is fel lehet fedezni. Ezeken kívül csempézett zuhanyzó és talán az öltözők, meg a régi bejárat nyomait lehet megtalálni. Nem mondanám, hogy biztonságos és felemelő látvány az egykori vegyi strandon nézelődni, de azért mutat valamit a régi képéből.

Megosztás:

Legfrissebbek

Hírlevél feliratkozás

spot_imgspot_img

További írások
Kapcsolódó

Bűnös város?

A nyár legforróbb ötven napjában Szolnokról megjelent cikkek 75%-a valamilyen bűnügy kapcsán említette a várost. A kultúra és a gazdaság együttesen nem érte el a 7%-ot. Hírünk az országban.

Hatvanból hat

Szép lett volna, ha a Szolnok 950 keretében megnyílik, és nem azt kell újra leírni, hogy 2019 óta zárva. Eddigi 60 évéből 6 év vendégek nélkül telt. Ma se tudjuk, meddig lesz így.

László Béla-jelenség

Nevezzük így a jövőben azokat a szolnoki történéseket, amiket megszállott emberek akkor is megvalósítanak, ha hivatalos helyről segítséget és támogatást nem vagy alig kapnak. A jelenség fontos mozgatója, hogy az aktuális illetékesek tudják, a megszállottak akkor is megcsinálják, ha belepusztulnak.

Miért hagyjuk?

Elkeserítő, ahogy a Tisza mederpartjából napról napra többet lehet látni, miközben néhány hete még a füves területig ért a víz. A Zagyváról nem is beszélve, ami lassan állóvízzé vagy pocsolyává változik. Ha így haladunk, a "vizek városából" a kiszáradt medrek városa leszünk. De miért?