Szinte olvashatatlan apró betűkkel szedték 1992-ben a Folklór és Etnográfia sorozat 62. kötetét, amit Szabó István szerkesztett. Ennek ellenére letehetetlen Winter András néhai szolnoki tanár hadifogolynaplója, amit 1916 és 1920 között vezetett. Érdemes lenne újraszerkesztve ismét kiadni.
A témafelvetés is ötös. Szacsvay László, Kizlinger Lilla és Réti Adrienn alakítása csillagos ötös. Mindezek mellett tényleg eltörpül, hogy a Valami madarak című magyar film sokkal több mindent elmesélhetett volna egy napról napra súlyosbodó társadalmi problémáról. Hogy sokakat szembesítsen.
A legnagyobb magyar prózaíró is csak emberből volt, ahogy az első felesége és a később másodikká lett "szeretője" is. A Szín-Mű-Hely Tercettje nem is a nagy íróról, hanem a 46 évesen elcsábult férjről és a két nőről szól. Négy tükörrel, amelyekben talán nem véletlenül látja a néző is önmagát.
A harmadik Semmelweis-film esetében talán nem veszett volna el a gyerek (a film) a több bába (forgatókönyvíró, kreatív, dramaturg) között, és talán az ismert történet valami új megvilágítást, színt és feldolgozást is kapott volna. A szép képek még nem fednek el mindent, és várrá is nehezen válnak.
Talán tény, bár soha sem büszkélkedik vele senki, de egy fegyverropogástól hangos forradalom idején bárkiből lehet hős vagy ellenség. Részben a szerencsén, részben a köpönyeget gyorsabban forgatókon múlik. A Libertate'89 - Nagyszeben című film nekem erről a káoszról szól.
