– Városnéző kisvonat már többször közlekedett Szolnokon, de ez az első alkalom, hogy a Múzeumok éjszakája programba is bekerült.

– Igen, komoly hagyománya van Szolnokon az idegenvezetővel közlekedő kisvonatnak, hiszen ez lassan egy évtizede – a pandémia időszakától eltekintve – a városnapok elengedhetetlen programja. Idén a Múzeumok éjszakája kínálatába is bekerült, így június 25-én, szombaton 14 órától óránként indulunk az Agóra előtti buszmegállóból, hogy egy 35-40 perces kört tegyünk a városban. Az igazi csemege pedig talán az éjszakai utak lesznek, hiszen este 10-kor indul az utolsó kör, azaz akár a kivilágított Szolnokot is meglehet nézni így.

– Sokszor kalauzolt már városnéző kisvonaton. Miben lesz más a Múzeumok éjszakája program?

– Olyan szabadtéri tárlatvezetésre készülök, ami igazodik a Múzeumok éjszakája programjához, a szolnoki helyszínekhez. A Damjanich Múzeum és a Reptár munkatársainak köszönhetően például a két intézmény gyűjteményéről, különleges tárgyairól is beszélek majd az út során, de ugyanígy a Vasúti almárium és a Polgárvédelmi kiállítás is nagyobb hangsúlyt kap, azaz nemcsak azok az épületek kerülnek szóba, amelyek előtt elhaladunk. A korábbiakhoz képest különbség lesz, hogy ezúttal négy helyen – a Jubileum térnél, a Reptárnál, a Tisza mozi előtt és a Kossuth téren, a múzeumnál – is megállunk, azaz föl meg lehet szállni. De különlegesség lesz az is, hogy ezúttal nemcsak én szórakoztatom az utazókat, de a Szigligeti Színház két fiatal művésze, Pertics Villő és Polgár Kristóf is velünk tart, akik verseket fognak mondani útközben.

– Mennyire változik egy idegenvezető mondókája az utak során?

– Ebben az esetben fontos, hogy aki leszáll valamelyik megállónál, és mondjuk, csak két-három órával később száll vissza, mert megnézte az ottani programokat, az ugyanazt kapja, mintha egyszerre végigjött volna velünk. Tehát napközben nem változik, hogy mit mondok. Az elmúlt tíz évben persze sokat változtak a szolnoki idegenvezetéseim, hiszen sok mindent tanulok, olvasok vagy éppen kutatok, amik mind beépülnek a mondandómba.

– Mióta mutatja meg Szolnokot a helyieknek és az idegeneknek?

– Én alapvetően tanár vagyok, eddig csak történelmet tanítottam, de épen most szereztem meg a matematika tanári diplomámat is, úgyhogy jövőre már azt is tanítok. Idegenvezetéssel 2011 óta foglalkozom hivatalosan, és nemcsak Szolnokon, de az ország egész területén is, sőt szívesen megyek csoportokkal Székelyföldre, Felvidékre vagy Kárpátaljára, bár idegenvezetést csak Erdély egyes részein vállalok. Szolnokon a Tourinformmal hetedik éve vezetek helyi, tematikus városnézéseket, és most-már 16-17 ilyen útvonalam van. Májusban például az Európa naphoz kapcsolódóan Szolnok, mint iskolaváros tematikájú sétát csináltam.

– Tapasztalatai szerint kik vesznek részt ezeken a városnéző sétákon? Mennyire sikerül fiatalokat bevonni?

– Azt tapasztalom, hogy a helyi városnéző sétákon többségében az idősebb korosztály vesz részt, és jóval kevesebb a középkorú, fiatal pedig elvétve akad. Középiskolai tanárként is látom, hogy nem könnyű ezzel a témával megszólítani a fiatalokat, bár nekem szerencsém van, mert a honismereti szakköreimre minden évben jön néhány srác, sőt, éppen ma érettségiztettem, és a 21. tétel helytörténetről szólt. Tanárként is fontos feladatomnak tekintem, hogy megmutassam a diákjaimnak Szolnok múltját.

– Kiket vár idegenvezetőként a Múzeumok éjszakája városnéző kisvonatára?

– A Múzeumok éjszakája szerintem egy ugyanolyan családi program, mint a nagy szolnoki fesztiválok, tehát elsősorban szülőket, nagyszülőket várok gyerekekkel és unokákkal. De egyébként ajánlom mindenkinek, akik csak szeretnének így egy kört tenni a városban, vagy hallani akarnak egy kicsit a város múltjáról.