Három közlekedési útvonal fogja közre Szolnoknak ezt az aprókertes területét, ami leginkább a laktanyáról és a strandról ismert, bár három évtizede még a szervízt is ide soroltuk volna. A talán nem túl szép Czakó-kert nemcsak sok titkot is rejt, amiket csak észre kell venni.
Elbizonytalanodom. Emlékeim szerint nagyjából 10-15 éve a szolnoki felsőoktatási intézménynek több ezer hallgatója volt. Aztán eltűntek. Ehhez képest tényleg siker, hogy erre a félévre egy kisebb középiskolányi diák iratkozott be. Tulajdonképpen a varjú is szépen énekel, ha elégszer mondjuk.
Ez itt egy beázott plafon. Amivel nem az a baj, hogy hónapok óta nem volt egy rendes eső, hanem, hogy ez a plafon alig egy éve lett átadva egy sokmilliárd forintos, több évig tartó beruházás eredményeként. Az azóta szakadozó padlóborítással, vállalhatatlan mázolásokkal, fel nem takarított festésnyomokkal, és máig a munka nyomát magán viselő üvegekkel. Hol járunk? A Szolnoki Szigligeti Színház nézői folyosóin.
A szolnoki Lila ákác lényegében egy színpadon két előadás, és ezek az azonos cím ellenére csak ritkán keresztezik - szerintem inkább zavarják - egymást. A színészek mindent megtesznek, hogy a rendezői és a közgazdasági igényeket kielégítsék. Szerencsénk, hogy közben vannak remek alakítások.
Egy 1940 nyarán ideiglenesen Szolnokon állomásozó gyorshadtest katonája küldte ezt a Monostory-féle képeslapot Pestújhelyre. Gőzhajó, kiépült Tisza-parti mellvéd, füstölő szállodai kémény, no meg a három templom. Alig húsz év elteltével újra katonák postáztak képeslapokat Szolnokról.
Néha olyan ez az ország, mint egy rossz vicc. Csak nevetni nem tudunk rajta. Jöhetnek itt pártok, rendszerek, nem változik semmi. Hülye mese arról, hogyan üldözzük el a fiatalokat.
Már nincs rá szükség? Amikor kihelyezték ezt a figyelmeztető táblát a Templom úti zebrához, amin keresztül sok iskola megközelíthető, önkormányzati képviselőink versenyszelfiztek, hogy kinek az érdeme. Először rossz helyen volt. Odébb tették. Megcsonkították. Úgy maradt. Most jött valamelyik közszolgáltató alvállalkozója, döntött és eldobta. Azért remélem, a megszokásból vezetők emlékeznek rá, lassítanak annál a zebránál, és felszólítás nélkül is vigyáznak a gyerekinkre!
Nevezhető vígjátéknak egy olyan film, aminek közel két órája alatt talán, ha egyszer felnevetett a közönség. Kínjában. Ha nekem is lehetne még egy kívánságom: Dobó Kata többet ne!
A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.
