Tudom, nekem kellene megértőnek lennem, és persze sajnálni, hogy vannak, akiknek a kukák áttúrásával kell foglalkozniuk. De velem ki toleráns, amikor a szemétszállítás reggelén legalább öten túrják át (szét) a ház elé kirakott kukákat, szakadnak a szemeteszsákok, emiatt az edény belseje úszik a dzsuvában, a kukák környéke meg olyan, mintha oda dobáltuk volna a szemetet? Nem lehetne, csak próbából, az én igényeimet is tolerálni? Az elfogadhatatlan, hogy én a kukámat a szemétszállítóknak helyezem a ház elé, akikkel erre szerződtem is, és másnak semmi köze a szemetemhez?
A szabad vállalkozások országa vagyunk. Ugyanakkor nem értem, hogy Szolnok főutcáján egy lassan évtizede üres bankhelyiséget hogy éri meg egy távol-keleti vállalkozónak kivenni, miközben helyinek nem. Ki a célközönség? Van következménye egy újabb ilyen boltnak?
Woody Allen elsőre blődlinek tűnő New York-i komédiája Szolnokon egy igazi évadzáró bemutató lett, és remek nyári színház lehetne. Szurdi Miklós rendezésében Radó Denise és Sárvári Dia kettőse megágyaz az amúgy keserédes komédiának és a másik három szereplő játékának.
Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ (MMIK), Skála Tiszavidék áruház és Lajos József Tiszai hajósok című domborműve a belvárosi Tisza-híd lábánál. Mindhármat 1979-ben avatták, így a színházat ábrázoló Csobaji fotó igazi kakukktojás ezen az 1982-ben feladott négyképes szolnoki anzikszon.
Negyedszázada játszottak utoljára Schwajda darabot Szolnokon. Úgyhogy már azt is egy kisebbfajta csodának tekinthetjük, hogy a színházépítő, és annak idején valóban színházat teremtő drámaíró, rendező, direktor műve a Szigligeti színpadára kerülhetett. Egyetlen estére, román nyelven.
Néha olyan ez az ország, mint egy rossz vicc. Csak nevetni nem tudunk rajta. Jöhetnek itt pártok, rendszerek, nem változik semmi. Hülye mese arról, hogyan üldözzük el a fiatalokat.
Már nincs rá szükség? Amikor kihelyezték ezt a figyelmeztető táblát a Templom úti zebrához, amin keresztül sok iskola megközelíthető, önkormányzati képviselőink versenyszelfiztek, hogy kinek az érdeme. Először rossz helyen volt. Odébb tették. Megcsonkították. Úgy maradt. Most jött valamelyik közszolgáltató alvállalkozója, döntött és eldobta. Azért remélem, a megszokásból vezetők emlékeznek rá, lassítanak annál a zebránál, és felszólítás nélkül is vigyáznak a gyerekinkre!
Nevezhető vígjátéknak egy olyan film, aminek közel két órája alatt talán, ha egyszer felnevetett a közönség. Kínjában. Ha nekem is lehetne még egy kívánságom: Dobó Kata többet ne!
A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.
