A Kossuth tér és a Magyar utca találkozásánál éppen hatvan éve átadott, eredetileg 66 lakásos társasház születése és első évtizede az egyik legjobban dokumentált a maga nemében. A kétezres évek elején magastetővel elcsúfított épület a Szolnok megyei Tervező Vállalat egyik első önálló munkája volt.
Miért csúszik a szolnoki vár projekt? Ha nem tudjuk az igazságot, félreérthetjük egymást. Mikor adják át a Tiszaligeti Fürdőt? Ha félreértjük egymás, elbeszélhetünk egymás mellett. Felújítják valaha a szolnoki állomást? Vannak objektív válaszok. De miért kell félni az igazság elmondásától?
Hány lépésre lehetünk attól, hogy a feltűnjön egy lakossági igény? Nem a fűnyírás iránt, mert ilyen időben nincs az az eszközpark, amivel a természet utolérhető. Az átjáró iránt, amit évek óta taposnak az arra járók a Sütő utca és az óvodai parkoló között. Talán két négyzetméternyi beton kellene. Meg jó szándék, hogy ott legyen járda, ahol az emberek járnak. Kinek kellene, hogy feltűnjön a lakosság igénye? A körzet képviselőjének? A város gondnokainak? Persze, csak annak tűnhet fel, aki jár arra. Apró figyelmesség? Vagy valóban szolgáltató város?
A forgatókönyvből még valami jó is születhetett volna. A vászonról lejövő pénztelenség, az ehhez való alkalmazkodás hiánya és a főszereplő azonban teljesen lenullázza a független filmként készült Legénybúcsú extrát. Ha a rendező valóban ettől várja a karrierje beindulását, rossz lóra tett.
A Szolnokon élő Sándor a Cegléden lakó Ferencnek, a sógorának egy 1913 januárjában feladott képeslapon írta le, honnan és mikor érkező vonatnál találkoznak. A Wachs Pál kiadásában megjelent, korábbi szolnoki képekből összeállított anzikszra írt szöveg nem más, mint egy korabeli SMS.
Néha olyan ez az ország, mint egy rossz vicc. Csak nevetni nem tudunk rajta. Jöhetnek itt pártok, rendszerek, nem változik semmi. Hülye mese arról, hogyan üldözzük el a fiatalokat.
Már nincs rá szükség? Amikor kihelyezték ezt a figyelmeztető táblát a Templom úti zebrához, amin keresztül sok iskola megközelíthető, önkormányzati képviselőink versenyszelfiztek, hogy kinek az érdeme. Először rossz helyen volt. Odébb tették. Megcsonkították. Úgy maradt. Most jött valamelyik közszolgáltató alvállalkozója, döntött és eldobta. Azért remélem, a megszokásból vezetők emlékeznek rá, lassítanak annál a zebránál, és felszólítás nélkül is vigyáznak a gyerekinkre!
Nevezhető vígjátéknak egy olyan film, aminek közel két órája alatt talán, ha egyszer felnevetett a közönség. Kínjában. Ha nekem is lehetne még egy kívánságom: Dobó Kata többet ne!
A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.
