A Szolnoki Cukorgyár termálvizes strandja május 1-től augusztus 31-ig nemcsak olcsón és szép környezetben várta a fürdeni vágyókat, de kisvendéglője is volt. Ilyesmi is kiderülhet egy Kádár-kori reklámkiadványból, ami tulajdonképpen térkép és utcajegyzék volt. Meg eladható hirdetési felület.
A megyeháza kocsifelhajtója mellett, az épületsarkánál szerintem érdekes utcai lámpát fedezhetünk fel. Tudom, hogy a felvétel készítésekor - valamikor 1907 és 1915 között - Szolnokon már működött az áramszolgáltatás, de nem gondolnám, hogy földkábelek is voltak. De akkor hogyan?
Az első határozattól a szobor avatásáig közel négy év telt el. A hatvan évvel ezelőtti átadó után még évekkel is írtak arról, hogy a szolnokiaknak mennyire nem tetszik a Kovács Ferenc Kossuth téren felállított Munkásmozgalmi emlékműve. Aztán megszoktuk. 27 évig állt. A talapzata meg 2+17-ig.
Ült Rákosi és Kádár börtönében is mielőtt 1961-ben a Szolnoki Szigligeti Színházhoz szerződhetett. Csak három évig volt tag, és közben nemcsak rendezett, de egyik első fellépője volt az Árkád irodalmi kávéháznak, ahol útjára indította legendás, több mint ezer előadást megélt önálló estjét.
Hullámos, hiányos térkő, obszcén, uszító feliratok, rothadó avar-sár, csorbult szélű padok, gazos virágágyások. Erzsébet királyné rakpart, Zalka Máté majd Dr. Hegedűs Lajos sétány. A szolnoki Tisza-part belvároson túli része, ami egyre lehangolóbb arcát mutatja.
Néha olyan ez az ország, mint egy rossz vicc. Csak nevetni nem tudunk rajta. Jöhetnek itt pártok, rendszerek, nem változik semmi. Hülye mese arról, hogyan üldözzük el a fiatalokat.
Már nincs rá szükség? Amikor kihelyezték ezt a figyelmeztető táblát a Templom úti zebrához, amin keresztül sok iskola megközelíthető, önkormányzati képviselőink versenyszelfiztek, hogy kinek az érdeme. Először rossz helyen volt. Odébb tették. Megcsonkították. Úgy maradt. Most jött valamelyik közszolgáltató alvállalkozója, döntött és eldobta. Azért remélem, a megszokásból vezetők emlékeznek rá, lassítanak annál a zebránál, és felszólítás nélkül is vigyáznak a gyerekinkre!
Nevezhető vígjátéknak egy olyan film, aminek közel két órája alatt talán, ha egyszer felnevetett a közönség. Kínjában. Ha nekem is lehetne még egy kívánságom: Dobó Kata többet ne!
A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.
