Egy vállalkozás vagy néhány száz szolnoki érdeke az előbbre való? Egy vállalkozásnak kedvez a város képviselőtestülete, avagy átgondolt, hosszútávú városfejlesztési politika mellett kötelezi el magát? Az előző szolnoki képviselőtestület szekrényéből kidőlt újabb ügy legkevésbé a szagról szól.
Kapkodtam a fejem a Bűntény a Kecskeszigeten bemutatóján, mert a Színműhely első sorából csak így láthattam az egymásra reagáló, de leginkább magukkal küzdő szereplők rezdüléseit. Az idei szolnoki évad legmélyebb drámája, ami az elején megszólaló, élő cimbalommuzsikával erősen indít.
A Postamúzeumban több képet is őriznek az 1932-ben átadott szolnoki postapalotáról. A nagyjából az egykori Baross utca 15-17. számtól készült, a főutcai homlokzatra koncentráló fotón egy olyan függőleges, külső felirat is látható, ami akár az első szolnoki fényreklám is lehetett.
A Szolnokra tervezett elektrolitgyárnak önkormányzatunk szempontjából már van egy haszna. Eltakar olyan ügyeket, amelyek amúgy minimum felháborodást válthatnának ki. Az idei költségvetés elfogadása után ugye letettünk arról, hogy Szolnok Európa Kulturális Fővárosa legyen?
A Szolnok valamikori VI. kerületének egy részét alkotó Czakó-kert meglepően sok elsőséget tudhat magáénak. Itt épült Szolnok első modern laktanyája, sportuszodája, felüljárója, de automata gépkocsimosója is. Ma a 402-es és a 32-es főutak, a vasút és a Járműjavító határolja.
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.
