Még két év meg egy pici, és megünnepelhetjük, hogy Szolnokot 950 évvel korábban említették először hivatalos dokumentumban. Meg azt is, hogy fél évszázaddal ezelőtt mennyi minden készült a 900 éves jubileumre. Ezen az őszön elkezdtem összegyűjteni az 1975-ös jubileum apró emlékeit.
A tervezettnél háromszor tovább épülő és kétszer annyiba kerülő színház mellett a vasútállomás "elérhetetlen" bringatárolójáról, a "szolnoki fedeles kapukról", a befektetők lassan pusztuló ingatlanjairól és az idén sem látogatható Tiszaligeti Strandról is szólt a Felénk rovat 2022 őszén.
Nekem biztos, hogy érdekesek a Naplóm rovatban megjelent írások. Nagyjából kirajzolják, mikor min gondolkodtam, bosszankodtam. Szolnoki tűzijáték és Szent István nap, rezsiárak miatt bezáró kulturális intézmények, vágyott közösségi költségvetés, oktatási problémák, magunk becsapása.
A Szolnok city of Rock 1-es lemezéről, a Szigligeti két bemutatójáról, A király beszédéről és a Liliomfiról, Szomjas György némi szolnoki vonatkozású könyvéről és az ATAFF-on bemutatott, az ünnepek alatt talán a tévében is látható új Ida regényéről írt recenzióimmal búcsúzok 2022-től.
Talán már a Ságvári körúton parkolt az a világoskék Volga, amit egy 1963-ban Szolnokról Sopronba küldött képeslap őrzött meg. A bizonytalanság abból ered, hogy ilyen M21-es Volga akár már 1957-ben is várakozhatott a Tünde cukrászda előtt, akkor viszont még nem a körúton csak az úton.
Néha olyan ez az ország, mint egy rossz vicc. Csak nevetni nem tudunk rajta. Jöhetnek itt pártok, rendszerek, nem változik semmi. Hülye mese arról, hogyan üldözzük el a fiatalokat.
Már nincs rá szükség? Amikor kihelyezték ezt a figyelmeztető táblát a Templom úti zebrához, amin keresztül sok iskola megközelíthető, önkormányzati képviselőink versenyszelfiztek, hogy kinek az érdeme. Először rossz helyen volt. Odébb tették. Megcsonkították. Úgy maradt. Most jött valamelyik közszolgáltató alvállalkozója, döntött és eldobta. Azért remélem, a megszokásból vezetők emlékeznek rá, lassítanak annál a zebránál, és felszólítás nélkül is vigyáznak a gyerekinkre!
Nevezhető vígjátéknak egy olyan film, aminek közel két órája alatt talán, ha egyszer felnevetett a közönség. Kínjában. Ha nekem is lehetne még egy kívánságom: Dobó Kata többet ne!
A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.
