Hatvan évvel ezelőtt adták át Szolnokon az első olyan társasházat, amelyet kifejezetten pedagógusoknak építettek. Korszerűsítették a Tisza szállót és tervek születtek a tiszaligeti kilátótoronyról. Tíz évvel később pedig átadták a Mátyás király úti iskolát. Szubjektív múltidézés.
A Dózsa György utcában lévő Gourmand sütőház és kézműves cukrászda ismét rászoktatott gyerekkorom egyik kedvenc süteményére, a kozáksapkára, amit egyesek hólabdának neveznek. Ez épp oly lényegtelen, minthogy lagzis vagy falusi süteményeknek nevezzük-e a Gourmand csodáit.
Emlékek a néhai Szövetség ABC-ről, felháborodás és felelős keresés az épület jelenlegi állapota miatt, hasonló szolnoki példák és ötletek a hasznosításra. Hozzászólások egy képhez.
Egy Kassáról útnak indult szerelmes ifjú 1899 nyarán, Szolnokon vásárolt egy képeslapot, amit aztán Szabadkáról tudott elküldeni szíve hölgyének azzal a kínzó kérdéssel, hogy gondol-e rá, szereti-e. E kérdéseknek köszönhetően maradt ránk három szép fotó a 19. század végi Szolnokról.
Amikor szóvá tettem, hogy a szolnoki önkormányzati képviselők nem tudnak mit kezdeni a pedagógusok megmozdulásaival, azt reméltem, a tetteik felsorolásával fognak cáfolni. Egy részük továbbra is úgy tesz, mintha nem történne semmi ("strucc"), másik részük pedig sértődötten üzenget.
Néha olyan ez az ország, mint egy rossz vicc. Csak nevetni nem tudunk rajta. Jöhetnek itt pártok, rendszerek, nem változik semmi. Hülye mese arról, hogyan üldözzük el a fiatalokat.
Már nincs rá szükség? Amikor kihelyezték ezt a figyelmeztető táblát a Templom úti zebrához, amin keresztül sok iskola megközelíthető, önkormányzati képviselőink versenyszelfiztek, hogy kinek az érdeme. Először rossz helyen volt. Odébb tették. Megcsonkították. Úgy maradt. Most jött valamelyik közszolgáltató alvállalkozója, döntött és eldobta. Azért remélem, a megszokásból vezetők emlékeznek rá, lassítanak annál a zebránál, és felszólítás nélkül is vigyáznak a gyerekinkre!
Nevezhető vígjátéknak egy olyan film, aminek közel két órája alatt talán, ha egyszer felnevetett a közönség. Kínjában. Ha nekem is lehetne még egy kívánságom: Dobó Kata többet ne!
A Baross utca 2-8. közötti épületek eredeti állapotáról maradt ránk felvétel Varga József könyv- és papírkereskedőnek, illetve egy České Budějovice-i osztrák katonának köszönhetően.
