Vannak rossz kerékpártartók, rossz helyen lévő kerékpártartók és rossz helyen lévő, rossz kerékpártartók. Ez utóbbi dupla kategóriába tartozik a Tiszavirág híd város felőli lépcsője alá eldugott szerkezet, ami annak idején a hídhoz tartozott, korábban a téren állt, de pár éve "bemászott" a lépcső alá. (Két társa meg átellenben a füvet rongálja.) Használhatatlan eszközök. Csak a városképet rontják. Talán máshol kellene rejtegetni őket. Már, ha van gazdájuk. Aki figyel is rájuk.
A Szolnokon is eddig csak egyszer játszott Csoportterápia film forgalmazói logikája érthetetlen. Elkészült egy minden porcikájában vállalható, mai, zenés, magyar film, erre azt várják, hogy majd valamelyik tévé bemutatja. Miközben kiváló nyári mozi lehetne. Régen hallottam nézőket így nevetni.
Húsvét előtt Szolnok azzal került be a hírfolyamokba, hogy a megyei rendőr-főkapitányság drónt alkalmazva fülelte le a Bercsényi és a József Attila út kereszteződésében lévő Stop-táblát figyelmen kívül hagyó autósokat. A kommentek alapján sem ez volt a rendőrség legjobb ötlete.
Ezt a szolnoki Tisza-part "meghamisított" képével kiadott anzikszot a nevezetes 1933-as Széchenyi emlékhajózás egyik újságíró résztvevője küldte a feleségének Visegrádra. A három szolnoki templom előtt úszó hajóról nem nehéz megállapítani, hogy azt később montírozták képre.
Vármegye vagy megye? Állami vállalatok vagy maszekok? Egy vagy több párt? Egy rendszerváltással korábban, azaz 1949-1950 környékén sem volt egyszerűbb a neveken és a vállalkozásokban eligazodni, mint 1989-1990 körül. Legalábbis erről tanúskodik Szolnok 1950-es telefonkönyve.
Hány lakótelep épült Szolnokon a Széchenyi beruházásának elindulásáig? Melyik lehetett az első szolnoki lakótelep? A Kisgyep helyén épülő városrész története e válaszokkal kezdődhet.
Néha olyan ez az ország, mint egy rossz vicc. Csak nevetni nem tudunk rajta. Jöhetnek itt pártok, rendszerek, nem változik semmi. Hülye mese arról, hogyan üldözzük el a fiatalokat.
Már nincs rá szükség? Amikor kihelyezték ezt a figyelmeztető táblát a Templom úti zebrához, amin keresztül sok iskola megközelíthető, önkormányzati képviselőink versenyszelfiztek, hogy kinek az érdeme. Először rossz helyen volt. Odébb tették. Megcsonkították. Úgy maradt. Most jött valamelyik közszolgáltató alvállalkozója, döntött és eldobta. Azért remélem, a megszokásból vezetők emlékeznek rá, lassítanak annál a zebránál, és felszólítás nélkül is vigyáznak a gyerekinkre!
Nevezhető vígjátéknak egy olyan film, aminek közel két órája alatt talán, ha egyszer felnevetett a közönség. Kínjában. Ha nekem is lehetne még egy kívánságom: Dobó Kata többet ne!
