Kislányok mezítláb, az asszonyok mellett kosarak, a 68-as obeliszk oldaláról pedig "hiányzik" egy tábla. Az 1914-18-as háborúé. Mert amikor ezt a fotót készítették, még senki sem gondolhatott arra a táblára, miként arra sem, hogy alig egy emberöltő múltán már Hermész sem vigyázza a teret.
Tatabányáról nekem eddig soha sem a turizmus jutott eszembe. Inkább a szénbányák, de az ilyentájt nem sok élményt tartogat. A város fölé magasodó Turul-szobrot szintén csak távolról, az autópályáról nézegettem mostanáig. A Szelim-barlang is csak útközben volt, pedig tényleg kihagyhatatlan.
A Tiszavirág-hídnál lévő falfestményen egy hétig dolgozott a diákjaival. A Szifonban a tanítványainak eddig tíz kiállítása volt, de szervezett már tárlatot rajztanár kollégáinak és autista gyerekeknek is. A Béres-díj Szolnok Kultúrájáért idei kitüntetettjével, Tóthné Páncsics Edinával beszélgettünk.
Az egy dolog, hogy a Mártírok útja és a Gábor Áron tér sarkára úgy lehetett társasházat építeni, hogy a zebrához vezető sarki járdarészből szinte semmi sem maradt. De, hogy a beláthatatlan kereszteződéstől 1 méterre még egy garázst is sikerült tervezni, engedélyezni és kivitelezni, az azért a szolnoki szakhatóságok, tervezők és építők szaktudásának "reklámjául" szolgál. És senkinek nem veszik el a diplomáját, az engedélyét, sőt ki sem rúgják. Legalább gratulálhatnánk az érintetteknek!
A Lengyel légió utca egyetlen lakóháza szerényen húzódik meg a megyeháza és az egykori Dami területe mellett. A homlokzatán lévő zászlórúd, az íves erkélyek, a klinkertéglás lábazat és főleg a bejárat kialakítása is sejteti, nem mindennapi házzal van dolgunk. Art deco Szolnokon.
Hány lakótelep épült Szolnokon a Széchenyi beruházásának elindulásáig? Melyik lehetett az első szolnoki lakótelep? A Kisgyep helyén épülő városrész története e válaszokkal kezdődhet.
Néha olyan ez az ország, mint egy rossz vicc. Csak nevetni nem tudunk rajta. Jöhetnek itt pártok, rendszerek, nem változik semmi. Hülye mese arról, hogyan üldözzük el a fiatalokat.
Már nincs rá szükség? Amikor kihelyezték ezt a figyelmeztető táblát a Templom úti zebrához, amin keresztül sok iskola megközelíthető, önkormányzati képviselőink versenyszelfiztek, hogy kinek az érdeme. Először rossz helyen volt. Odébb tették. Megcsonkították. Úgy maradt. Most jött valamelyik közszolgáltató alvállalkozója, döntött és eldobta. Azért remélem, a megszokásból vezetők emlékeznek rá, lassítanak annál a zebránál, és felszólítás nélkül is vigyáznak a gyerekinkre!
Nevezhető vígjátéknak egy olyan film, aminek közel két órája alatt talán, ha egyszer felnevetett a közönség. Kínjában. Ha nekem is lehetne még egy kívánságom: Dobó Kata többet ne!
