Más nagyvárosoknak és térségeiknek kiemelt támogatással kell beérniük, Szolnok és környéke ellenben, egyedülálló módon miniszteri biztost kapott. Két héttel a város bukott polgármesterének miniszteri biztosi kinevezése után talán végig lehet gondolni, mit is jelenthet ez a "kiemelt" figyelem.
A tavaszi szél majd széthordja. Szembe, szájba, fülbe. A tavaszi eső majd elmossa. Cipőn, nadrágszáron sárként visszük tova. Bő egy hónapja a kiskunsági homokhátságot megszégyenítő állapotban van a Hild tér, miután elbontották a jégpályát. Félmunka. Jól van az úgy. Lszrm. Nehogy már mindent a vállalkozónak kelljen megcsinálnia. Oldja meg a város a közösből. Ha Szolnokon ezt így lehet, akkor így is kell. Egy üzlet csak addig fontos, amíg pénzt hoz. Reméljük, a következő szezonra is leszerződtek már a jégpálya üzemeltetőjével!
Készülhet még valaha olyan amerikai-magyar koprodukciós film, amiben mondjuk, egy Magyarországról elhurcolt, haláltábort megjárt, majd a háború utáni alföldi pogromok után végleg elmenekülő túlélő unokái minden borzalom ellenére itt keresik és akarják megérteni a gyökereiket?
Ezt a képet Szigeti Henrik udvari fényképész nagyjából a mai megyei rendőrség elől, masinájával a vasútállomás felé fordulva készítette valamikor az 1900-as évek elején, egy szép nyári napon. A lombos fák miatt nem sok minden látszik a környékből, amiről kevés korabeli fotó maradt ránk.
Új sorozat a blogSzolnokon, amely a Szolnokon túli világ érdekességeit próbálja összeszedni abból az évből, amikor itt sok minden a város első írásos említésének 900. évfordulójáról és annak ünnepléséről szólt. Kezdjük az 1975-ös kitekintést hazai miniszterekkel és külföldi államfőkkel.
Meg lehet sértődni, hogy a csak álmokban létező Csáklya utcai híd miatt nem indul el a bukott polgármester szentté avatási eljárása, de lehetne reális és fontosabb célokért is dolgozni.
Még csak 131 éve nevezik Kossuth térnek, Szolnok főterének azonban legalább ugyanilyen hosszú előtörténete is van. Keletkezése homályos, múltjának fordulópontjai viszont elmesélhetők.
Olyan országban szeretnék élni, ahol a helyi demokrácia születésnapján a kormány azt hirdeti, hogy akár a reklámjukat is megkérdőjelezheted, lehetsz bármilyen, szükség van rád.
Mivel az elmúlt három évtizedben nem láttam a Csak beljebb, Jancsikám! című előadást, így nem tudom eldönteni, hogy a Szín-Mű-Hely új bemutatója remake, felújítás vagy új rendezés.
