Arányaiban kevesebb képeslap készült Szolnok főteréről a két háború között, mint korábban. Talán azért, mert nagy változás alig történt abban a szűk negyedszázadban. A régi képek segítségével mégis érdemes 1920-1943 között is egy képzeletbeli sétát tenni a Kossuth téren.
Hamarosan megemlékezhetünk a Tisza valaha mért legnagyobb szolnoki vízállásáról - a 2000-es nagy árvízről -, az 1041 centiről, miközben a folyón jelenleg nagyjából mínusz 100 centiméter mérhető. Igaz, nem is nagyon használjuk semmire ezt a szeszélyesen ingadozó vizet.
Az elmúlt években többször elhatároztam, hogy átkerékpározok Tószegre. Sőt, nem egyszer neki is vágtam, aztán a gáton zötykölődve, meg a szűk és forgalmas főutat látva, mindig szomorúan adtam fel a tervemet. Most már nem lehet kifogásom. Bringaúton is összeér a két település.
Az 1956-os forradalomról, az 1945 utáni földosztásról és a későbbi téeszesítésről, azaz a magyar faluról tudott úgy beszélni pár évvel később Sánta Ferenc és Fábri Zoltán, mint talán azóta se senki. Az 1965-ben (!) bemutatott mozi minden jelenete és alakítása vállalható és nézhető ma is.
Ezeken a képeken a Magyar Honvédelmi Sport Szövetség (MHS) - 1967-től MHSZ - Szolnoki Repülő Egyesületének tagjai és eszközei vonulnak fel a hatvanas évek legelején rendezett május elsejei parádé(ko)n. Tóth Róbertnek köszönöm a képeket, amelyeknek a háttereit bogarásztam.
Nem hinném, hogy a Tiszaligeti strandfürdő van elátkozva. Inkább mi, szolnokiak a választott vezetőinkkel. Bezár, nyitva marad? Lassan nyolcadik éve nem tudhatjuk, mi és miért történik.
A World Press Photot azért kell minden évben megnézni, hogy ne felejtsük, még a világ naposabb oldalán élünk. Meg azért is, mert a tavalyi szörnyűségeket az ideiek könnyen felülírják.
Az árnyékokkal díszített, vakolatlan tömb Szolnok kellős közepétől méternyire áll. 130 éve. Ez volt a 20 évvel korábban megyeszékhellyé tett város első bálterme. Amíg nem volt színházépületünk, itt léptek fel a vándortársulatok. Majd némafilmeket vetítettek benne, a harmincas évek elején pedig ezen a helyen nyílt meg a Szolnoki Mozgó. Sokan Vörös Csillag, vagy Nemzeti moziként emlékeznek az épületre. Ma fa nő a tetején. Húsz éve várjuk, hogy más képet mutasson a Sütő utca felé.
Alaptényállás az öregezés, mint bűncselekmény. De inkább szól az apa és két fia viszonyáról. Tasnádi István filmje visszaadja a hitem a magyar filmekben. Ajánlás nélkül is siker lesz.
