- Hallották, hogy elbontják a Fehér ló fogadót? A helyén meg valami újabb hivatal épül - vágott a közepébe köszönés helyett Nacsa János, amikor odalépett a Magyar Király éttermében kedvenc asztaltársaságához.
- Pénzügyigazgatóságot húznak fel a helyén, hogy még több adót tudjanak lenyúzni rólunk - vetette oda egykedvűen Mato Imre, miközben pipájával vacakolt.
Katarzis. Ezt éreztem a Tizenkét dühös ember szolnoki előadása után. És megkockáztatom: megszületett az évad előadása. Sőt! Parádés színészi játékok keltik életre az egyébként is remek, az ötvenes években játszódó darab karaktereit. Ami mégis aktuális és kiáll az emberi értékek mellett.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a régi képeslapokon látható fotók és a meghatározásukra szolgáló feliratok nem mindig vágtak egybe. Avagy a csak gépipariként emlegetett, lassan évszázados történetű iskolaépületben valóban működött iparművészeti főiskola valamikor a harmincas években? Na, de hogy kapcsolódik mindehhez a szolnoki repülés története?
Névadója előtt tisztelgő kiállítással indul az Aba-Novák Agóra jubileumokban gazdag éve február 15-én. Ugyanis idén negyven éve adták át az intézmény eredeti épületét, öt évvel ezelőtt az Agóra szárnyat, névadója pedig 125 éve született. Molnár Lajos Milán igazgatóval beszélgettünk.
Ha eddig velem együtt azt gondolták, hogy az ötvenes években, a Rákosi-kor szocialista Magyarországán nem létezett hirdetés, akkor lapozzuk fel együtt a Szolnokról induló és oda érkező vonatok és autóbuszok 1955-ös menetrendjét, amiben ott sorakoznak a vásárlók kegyeit kereső helyi reklámok.
Szendvicsnemzedék. Azok, akik idős szüleik és saját családjuk közé szorulva próbálnak megfelelni és teljesíteni. Az első játékfilmjét készítő Mayer Bernadett tisztelendő témaválasztása.
A szolnoki Kossuth téren készült kép egy május elsejei felvonulást mutat. Egyértelmű, hogy a fotós csak 1957-ben, ’58-ban vagy ’59-ben dolgozhatott, a Magyar utca torkolatánál állva.
Nem hinném, hogy a Tiszaligeti strandfürdő van elátkozva. Inkább mi, szolnokiak a választott vezetőinkkel. Bezár, nyitva marad? Lassan nyolcadik éve nem tudhatjuk, mi és miért történik.
A World Press Photot azért kell minden évben megnézni, hogy ne felejtsük, még a világ naposabb oldalán élünk. Meg azért is, mert a tavalyi szörnyűségeket az ideiek könnyen felülírják.
