Ez volt az első, ami eszembe jutott a Vízkereszt első jelenetét látva, amint tizennyolc szolnoki színész elmozogta a viharba került hajót, a hajótörést, a szigetre vetődő ikerpárt. Az állam leesett. A fösvény után ismét olyasmi született a Szigligetiben, amit máshol is mutatni lehet.
Róth Dezső szolnoki papírkereskedő adta ki ezt a színezett képeslapot, aminek az itt bemutatott példányát Bőcsre 1913. április 19-én küldték Bőcsre, Borsod megyébe. A felvétel legalább két évvel korábban készült, hiszen a jobb oldalán látható Kádár cukrászda épülete még földszintes.
Álmomban nem gondoltam, hogy látok még olyan színházi előadást, ahol egyetlen színész, tulajdonképpen a monológjával képes olyan hatást kiváltani, hogy ott kelljen hagynom a darabot. Martfűn megtörtént, a Lovas Rozi által előadott Lányok, fiúk nagyjából nyolcvanadik percében.
A nyolc szolnoki képen látható legrégebbi épület e jubileumi képeslap megjelenésekor még csak 90 éves volt. A korábban már önálló képeslapként megjelent fotók közül négy egyértelműen a szocialista megyeszékhely fejlődését mutatja, de a másik négy is ügyesen lett kiválasztva.
A két srác a 7. és 8. vágányok peronján, egy koszos, kék padon dohányzott. Ők szólítottak meg, felháborodva azután érdeklődtek, hová lett a megszokott vonatjuk. Az az interrégió, ami a menetrend szerint, évek óta, óra tizenötkor érkezett Szolnokra, és amivel másfél hónapja, minden nap Ceglédre járnak.
A Csepel D-705-ös platójának szélén Bíber Pál, a Verseghy Gimnázium testnevelője egyensúlyozott, de nem 1963-ban, hanem minimum egy évvel korábban. Még néhány kép arról a felvonulásról.
Ha megáll, hogy a 17 milliárdos NKA-pályázat döntnökei valóban „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést” követtek el, mit tettek a pénzhez jutók? Például Szolnokon?
A múlt század első évtizedében Szolnok már kerékpáros város. Legalábbis erre utal, hogy egy újabb 1905 és 1911 között készült szolnoki fotón bukkan fel biciklis. A Baross út felé tekert.
Az egykori Kossuth téri artézikút puttós szobra immár harmadik oldaláról is ismert. A „felnik” valójában „kerámia kompozíció”, és úgy tűnik, Zsoldos László készítette a Hegesztőt.
